Jelentem meghökkentően meleg van az utóbbi pár napban! Azóta dagadnak a bokáim, feszülnek az ujjaim, aludni nem jó, mert vastag takaróval csak nyűglődök a melegtől, vékony takaróval meg előbb-utóbb fázok... Nem kerítek túl nagy feneket ezeknek a dolgoknak, mert volt rá 7 hónapom, hogy felkészüljek az utolsó időkre, amikről szinte csak azt olvastam (és láttam), hogy döcögős, kicsit szenvedős, olyan vonszolom magam stílusú, mondjuk ahhoz képest én jól érzem magam és nem élem meg szenvedésként minden egyes talpon eltöltött pillanatomat. Tény, más ez, mint pocak nélkül, de semmiért nem cserélném el. Ez a bokadagadás zavar kicsit, de nem súlyos, s mivel tudom az okát, így aggódni nincs miért. Szerintem ha hirtelen visszatérne a szokásos skótlandi időjárás és én sem terhelném különösebben a lábaimat, akkor ennyire sem lenne dagi.
Nem gondoltam volna, hogy majd itt ilyen problémákkal szembesülök, hogy 'túl meleg van', de jól van ez, legalább nem panaszkodhatok arra, hogy itt nincs nyár! És tekintve, hogy a tengerpart mellett lakunk, igazán jó érzéssel tölt el az, amikor kiszállok a hetven fokos autóból vagy leszállok a nyolcvan fokos buszról és meglengeti a hajam a tengerparti hűvös szellő! Hálás vagyok érte.
Ez már a 35. hét, csütörtökhöz egy hónapra vagyunk kiírva, de megérzésünk szerint előbb fog érkezni a Manó. Vagy így lesz vagy nem, azért biztos ami biztos arra is készítem magam, ha tovább szeretne albérlősködni :) Egyre több mindenünk van ha a tárgyi feltételeket nézzük, lelkileg pedig úgy érezzük, mind a ketten készen vagyunk.
Részletesebben majd az eheti beszámolóban (amiben szó lesz a bőrgyógyászati látogatásról, a midwife látogatásáról, a második szülésfelkészítőről -ami pénteken lesz- és azokról a dolgokról, amiket sikerült beszerezni és mindketten nagyon örülünk nekik, valószínűleg majd képet is hozok), de egyszerűen nem hagyhattam szó nélkül, hogy ellepett és meglepett minket ez a hőség! Nem lehet könnyű Magyarországon kismamának lenni, most betekintést nyerhetek.
Egy kérdés, szívesebben olvastok ritkábban de akkor hosszabb bejegyzést vagy gyakrabban de rövidebbet?
(Tekintve, hogy nekem mindegy, ezért gondoltam megkérdezem az olvasók véleményét, melyik szimpatikusabb.)
Szép napokat!
Gyakran, hogy képben legyünk! És ha rövidebb, meló alatt is el tudom olvasni könnyedén ;) A képek meg izgik, mindig alig várom. Sok puszi Nektek!
VálaszTörlésÉn szívesebben olvasok többször kevesebbet :)
VálaszTörlésÉn is a töbször kevesebb hangvételüt, mert minig rohanok és arra ritkábban van példa, hogy NAti blogra egy jó hosszú órát szánjak. Persze jo ha van mert akkor biztos pihenés van, de közben meg kevesebb a lehetőség... Mindenesetre várom a képeket, örülök hogy jó lett a "pisi" eredmény, meg hogy megérkezett az ágy és jól halad a dekorálás... az hogy meleg van tényleg szenvedős lehet... legalább kapsz egy kicsit mi lenne ha itthon lennél velünk... Szeretés
VálaszTörlésNekem mindegy, csak írj :)
VálaszTörlés