Türelmetlenke

Jajjjjj, könyörgöm, hányat kell még aludni, hogy itt szuszogjon a nyakunkba a mi kis tündérbabánk???

Terhességi fáradtság

Oké, kérem tegye fel a kezét az, aki valaha volt már várandós és úgy érezte, hogy bármennyit alszik, bármennyire odafigyel a táplálkozására és bármennyire is megpróbálja magát rávenni a mozgásra, egyszerűen olyan kimerültnek érzi magát, mint akit fejbekólintottak és úgyhagytak..?
Mantrázom magamnak, hogy igen, ez normális, közben meg nem ismerek a testemre, mert olyan furcsa érzés benne lenni! Mintha minden izmom húzna lefelé, a szemeim le akarnának ragadni és a fekvésen kívül más "tevékenységet" nem is akarnék űzni.
Hozzáteszem, ez az állapot pontosan azóta van, mióta beléptem a harmadik trimeszterbe. Most akkor végig ez lesz? :D Azt is meg kell, hogy említsem, hogy a Kedvesem valószínűleg szimpátiából hasonló érzéseken megy keresztül, szóval legalább nem vagyok egyedül :) Dőlünk egymásnak, mint két zsák :D
Szóval nem vagyok kétségbe esve, de valahogy fel kell erre készülnöm fejben, hogy nem lesz itt komolyabban aktívkodás, hanem kénytelen leszek a testemre hallgatni és (feküdni?) engedni neki.

Csak ennyit akartam mondani és bízom benne, hogy ez nem lesz egy állandósult állapot.

Szép hetet!

28. hét (III. trimeszter első hete!)

Na kérem, akkor had üdvözöljem magunkat az utolsó trimeszterünk első hetében, amit már annnyira vártam!
Semmi másért, csak azért, mert az elején olyan messzinek tűnt és nehézkesnek idáig eljutni, most pedig itt vagyunk, megérkeztünk és annyira büszke vagyok magunkra! Elsősorban a Manóra, aki ügyesen kapaszkodott végig a testi és lelki megpróbáltatások ellenére, szépen fejlődött és azzal a sok apróbb-nagyobb mozgással mindig segített megnyugodnom, hogy a dolgok rendben mennek, ő jól érzi magát, ne aggódjam szét magam, mert nincs rá szükség! :)
Másodsorban magamra, mert mondjuk ki őszintén, az eleje nem volt egy sima ügy, mondjuk úgy, az első 4 hónap. Aztán én úgy fogalmaznék, hogy már a várandósság is kihívás, nem csak az, amikor már kint van a baba, persze teljesen más kategória a kettő, de ezzel a rengeteg újdonsággal, ami a hónapok során ért, meg kellett tanulnom kooperálni :)
Persze Lacust se hagynám ki, aki mindvégig mellettem állt, áll és támogat, ahogy épp erejéből telik és ahogy tud.

Akkor most érkezzen az áttekintés az a héten történő eseményekről a pocakban:

A terhesség 28. hetében a magzat további zsírrétegeket szed magára, testének arányai pedig már nagyjából megegyeznek egy újszülöttével. Folytatódik az izomzat fejlődése, a baba pedig szorgalmasan gyakorolja a különféle mozgásokat, bár idővel erre egyre kevesebb helye lesz a pocakodban. A megnövekedett vérmennyiség következtében szívednek akár 40%-kal is többet kell dolgoznia, mint a terhességet megelőzően.

A kismama

A harmadik trimeszter első hetébe léptél. Gondolkodtatok már a baba nevén? Elkezdtétek már megvásárolni a babakelengyét? Ne hagyd utolsó pillanatra a babaszoba előkészítését, mert az utolsó hetekben hamar telnek a napok és lehet, hogy nem marad időd mindenre. Érdemes előre felkészülnöd, még akkor ha még majd 3 hónap választ el a szüléstől.

A méh folyamatosan növekszik és a terhesség 28. hetében már 5 cm-el feljebb található a köldöktől. A terhességi hátfájások megerősödnek és a fáradtság is sűrűbben tapasztalható. Pihenj sokat, a lábaidat pedig tartsd minél többet magasan. Amikor csak szükségét érzed, pihenj kicsit. Szellőztesd ki a fejedet, tölts naponta legalább 30 percet a friss levegőn. Kerüld a feszültséget és a megerőltetést, amennyire csak lehetséges.

A bőr elváltozásai még szembetűnőbbé válnak. A terhességi csíkok és elszíneződések miatt sok kismama érzi magát kellemetlenül. A barna foltok nagy része a szülés után hamar eltűnnek, azonban a már kialakult striák csak halványodni fognak. A hidratálás - kívül-belül egyaránt - továbbra is az egyik legfontosabb dolog, amit szépségedért és egészségedért megtehetsz.

A baba

A 28 hetes magzat méretei: hossza kb. 35 cm, súlya megközelítőleg 1.200 gramm.

Ezekben a hetekben a baba nagyon aktív. Bár egyre kevesebb helye van a méhben, egyelőre szabadon mozoghat benne. Ezt az előnyt kihasználva sokat bukfencezik és rugdos, legfőképpen az éjszakai órákban. Hangodra és érintésedre azonban már reagál, ezért ilyen módon kicsit megnyugtathatod, ha épp akkor túl játékos, amikor te pihenni szeretnél.

A 28. terhességi hétben a baba hallása teljesen kifejlődött, az egyensúlyérzéke is kialakult. Tüdeje tovább fejlődik, de csupán a 40. hét után éri el végleges fejlettségi szintjét.

A baba egyre több magzatvizet nyel és ennek egy részét vizelet formájában távolítja el szervezetéből. Az őt körülvevő folyadék térfogata csökken, amint a magzat növekszik és fejlődik.

A magzat bőre vöröses színű, és mivel az alatta található zsírréteg még mindig elég vékony és ráncos. A vékony bőrön keresztül az erek továbbra jól láthatóak, ennek köszönheti élénk árnyalatát.

A terhesség 28. hetében a dentin zománcba öltözik. A baba próbálgatja emelgetni szemhéjait, megkülönböztetve a különböző erősségű fényeket.

---

Nos, igen. Az a bizonyos névkérdés. Tegnap épp Anyukámék kérdeztek rá egyre növekvő kíváncsisággal, hogy de ugye megvannak már a nevek, szóval leszűkítettük-e egy-kettőre, amiből majd választunk? Hát kérem, még mindig nem :) Nem azért, mert ez lenne az utolsó dolog, amivel foglalkoznánk, hiszen a gyerek szempontjából elég fontos dolog, hogy megfelelő nevet találjunk neki, de -szerintem-, ahhoz igazán nem kell túl sok idő, hogy az ember leüljön és végignézzen egy könyvet, felírja a neki tetsző neveket, aztán megbeszélje a párjával, hogy neki melyik tetszik. Persze, pár órába beletelik, de tekintve, hogy még nem vagyok "mindenórás", ezért nem stresszelek rajta különösebben. Tudom, hogy ez egy olyan alapkérdés, amit mindenki meg tud kérdezni, ha egy várandós anyukával találkozik (a kérdések limitáltak, tehát megértem, ha valaki erről érdeklődik), aztán ha van fix név, akkor a kérdező elmondhatja a véleményét (aminek általában szerintem nem örülnek annyira a leendő szülők), meg lehet erről pár percet filozofálgatni, de vajon érdemes-e?

Vannak kérdések, amiknek a kismama jobban örülhet, mondok párat:

Milyen érzés? Nagyon izgatott vagy már? Rendes a védőnőd? Csinos vagy, honnan szerzed a kismamaruhákat? Apuka tud neked segíteni a felkészülésben? Látszik, hogy nem hagytad el magad, van valami jó tipped a "karbantartásra"? És társai. Csak azért mondom ezeket, mert az emberek valamiért nem igazán tudják, hogy mit illendő és mit nem kérdezni, pedig a pocakos kismama egyébként is az idő nagy részében elég érzékeny állapotban van és semmi szüksége nincs arra, hogy ítélkező, gúnyos megjegyzéssel illessék a testét, az álláspontját vagy akármilyét, pontosan elég neki ebben a nagyon változékony időszakban megtalálni az egyensúlyt. Pár szó arról, hogy mit NE, de tényleg ne mondjunk/kérdezzünk, még akkor se, ha nincs rosszindulat mögötte:

1. Soha ne engedd, hogy beindítsák a szülést, az baromira fáj. (Egy ideális szülésnél nyilván nem kell orvosi beavatkozás, de azért megeshet hogy mégis szükség van rá – felesleges előre ijesztgetni, és olyan tanácsot adni, hogy ne engedjen valamit a szülő nő. És ha veszélyben a baba, kedves tanácsot osztó?)
2. A hüvelyem soha többé nem lett olyan, mint volt. (Mondd meg a tanács gazdájának, hogy kezdjen intimtornába, és olyan lesz mint volt.)
3. Ne hízz túl sokat, képtelenség leadni! (Ez nem igaz, le lehet adni – maximum a tanács jóindulatú adójának nem sikerült, ezért fogalmazza meg általános igazságként.)
4. Nagyobbnak tűnsz, mint én voltam terhesen. (Mindenki máshogy fest kismamaként, ilyenekkel kár aggasztani a kismamát.)
5. Ez a kaja vajon jót tesz a babának? (Ez a kismama saját teste, és amit megkíván, arra valamiért szüksége is van – nem kell ilyenekkel piszkálni, felnőtt emberről beszélünk.)
6. A terhesség tönkretette a testemet. (Most nincs itt az ideje annak, hogy a kismama a szülés utáni testén törje a fejét.)
7. Már mozog a baba? (Az emberek ezt a kérdést, már a terhesség legelején hajlamosak feltenni, megijesztve ezzel az először terhes nőt, aki egyébként is később szokta megismerni, megérezni az első magazatmozgásokat.)
8. A szülésem 36 óráig tartott és rettenetes volt az egész. (Az első gyereküket váró kismamák amúgy is félnek, felesleges rémtörténetekkel traktálni őket.)
9. SOHA többé nem szülnék. (Még ha így is érzel, felesleges ilyeneket mondani egy terhesnek, aki nyilván hamarosan szülni fog.)
10. Csak várj, amíg elérsz a 9. hónapba….(ha egy nő jól érzi magát, felesleges arra figyelmeztetni, hogy lesz ez még rosszabb, nagyobb lesz még az a has).

Szóval ezeket nem ajánlott feszegetni. Persze jótanácsokat az ember szívesen meghallgat, amit hasznosíthatónak tart még talán meg is fogadja, de tartsuk tiszteletben, hogy minden leendő anyuka más, máshogy élte meg az eddig eltelt időt és máshogy gondol a szülésre és az azután következő időszakra. Nem kell feleslegesen se paráztatni, se olyan információkkal traktálni, amiket nem igazán szeretne tudni :) 

Hogy vagyunk mi?

Hát kérem, kezdek tényleg úgy kinézni, mint akinek pocakja van és az nem (feltétlenül) csak tökéletesen passzentos felsőben látható. Volt pár napom, amikor meg voltam róla győződve, hogy én eléggé behíztam, már kezdek elhatalmasodni, de amint megbékéltem ezzel a gondolattal, hogy a kismamák többsége "hatalmasnak" érzi magát, mivel jelentős mértékben változik a testük egy-egy része, utána el is tűnt ez a hülye gondolat és rájöttem, hogy nem is igazán igaz. Szerintem pár hónappal azután, hogy megérkeztem Skóciába (kb. tavaly ilyenkor) nagyobb darab voltam, mint most, ha a fenék és combtájékomat vesszük alapul. Nem tudom, hogy hány kiló vagyok, mert megint nem volt mérleg a midwife-nál. Ezen már nem akadok fenn, gondolom, ha túl keveset vagy sokat híznék az feltűnne neki, de csak annyit jegyzett meg, amikor a szülésről váltottunk pár szót, hogy ne aggódjak, slim vagyok (karcsú), erős vagyok, rendben lesz az. 

Lelkem az utóbbi időben jól van az idők nagyrészében, csak az anyagiakon ne kéne annyit agyalni... Ebbe nem mennék bele, talán egyszer majd változik a helyzet, eddig is megoldottuk valahogy, így lesz továbbra is. Viszont egyre többet süt a nap és a hőmérséklet is kezd barátságos lenni, ami gyakran nagyot lendít a hangulatomon. 

Manó is jól érzi magát, legalábbis a bukfencek és ide-oda csúszkálások erre utalnak. Továbbra is nagyon érdekes, ahogy emelgeti a pocakot belülről, ahogy érzem, hogy éppen egyik helyről a másikra tornázza magát vagy ahogy gyors egymásutánban lő egy rugisorozatot :) 

Tegnapelőtt kipróbáltam, hogy reagál-e a fényre. Odatettem a telefonomat a pocakomhoz és felkapcsoltam rajta a világítást, na nem a képernyőn, hanem van rajta egy olyan funkció, ami kb. olyan fényerősséget produkál, mintha zsemlámpával világítanék. Nagyon érdekes volt, pontosan oda rúgott, ahonnan a fény jött! Gondoltam tovább kíváncsiskodom és megpróbálom a hasam másik felén is, mert először jobb oldalon próbáltam, általában ott szokott időzni. Odavilágítottam a bal oldalra és pár másodperc múlva oda is rúgott egyet! :) Természetesen szuper büszke voltam rá, nem próbálkoztam még ilyen "teszttel", mert gondoltam nem zargatom, de végül örülök, hogy ilyen ügyesen reagált :) Apuka is nagyon büszkén konstatálta, hogy "jaj olyan okos a gyerekünk!" :) 

Mi volt a midwife-nál?

Készültem meglehetősen sok kérdéssel, aminek végül a nagy részére kaptam választ, de a látogatás hangulata nem épp olyanra sikerült, ahogy szerettem volna, de mindegy. Csak az rondított bele, hogy amikor vért vett, azt hittem összekakilom magam. Életemben ha már száz alkalommal, akkor egyszer sem vettek tőlem vért, de állítom, ilyen fájdalmat még nem éreztem. Lac mondta, hogy ő látta, hogy rángatta bennem a tűt, meg nem is oda figyelt... Levett 3 kis ampullával, azt ugyebár cserélgetni kellett és minden cserekor úgy éreztem, hogy már az agyamig nyomja azt a sz@rt, annyira fájt. A végére még a könnyem is kicsordult, pedig az ilyen eseményeket észre sem szoktam venni... Szóval emiatt elég rossz elményként emlékszem vissza erre a viszonylag fontos találkozásra, de már túltettem magam rajta. 

Legfontosabb kérdéseink és a válaszok:

Szülhetek-e természetes módon? (Alacsony kockázatú terhességem van-e és a rossz szemem miatt császármetszésre vagyok-e kényszerítve?) - IGEN, ha minden rendben lesz továbbra is és a baba spontán indul meg, akkor alap a természetes szülés, itt nem forszírozzák a gyenge szemet, nem szokott belőle probléma lenni.

Szülhetek-e a szülőcenterben, vízben? - IGEN, ha minden rendben lesz továbbra is, akkor természetesen vajúdhatok és akár szülhetek is vízben, ha úgy döntök.

Milyen esetben kell császármetszést végezni? - Ha komplikáció adódik, mint pl. hirtelen felmegy a vérnyomásom, elakad a baba, romlik a szívhang, stb. 

Igénybe vehetem-e ingyen az "alternatív" lehetőségeket a centerben, mint aromaterápia, fények és hőmérséklet szabályozása, vajúdás labdán és egyéb eszközökön, zene bekapcsolása?  - Természetesen igen, nem kell fizetni egyikért sem és azért sem, ha a társam bent szeretne aludni a centerben. 

Figyelembe veszik-e a szülési tervet? (Hogy ha minden rendben van, akkor had maradhasson rajtam a baba miután megszületett, ne vegyék el tőlem, ne vágják el azonnal a köldökzsinórt, stb.) - Igen, alapból az édesanyának adják a babát, nem sietnek vele sehova, megvárják ameddig a köldökzsinór már nem lüktet és csak utána vágják el, később viszik csak megmosdatni, megmérni. És igen, érdemes szülési tervet írni, mert nagyon törekednek rá, hogy minden úgy történhessen, ahogy az anyuka szeretné.

Kik lesznek velem a szülés folyamán? - Én 2 embert hozhatok magammal, rajtuk kívül egy midwife, és valószínűleg egy tanuló. Szükség esetén persze orvos és nővérek, de ez esetben azért, mert feltolnak az emeltre, ha komplikáció van, ami már a normál kórházi részleg. 

Lesz-e ingyenes szülésfelkészítő kurzus, amire mehetek? - Igen, azoknak, akik augusztusra vannak kiírva júliusban fog kezdődni, erről levelet kapok majd. Természetesen van többféle, de azokért fizetni kell. 

Hm, hirtelen ennyi jut eszembe, a részleteket nem taglalom, a lényeg annyi, hogy ha minden rendben van, akkor mehetnek terv szerint a dolgok, aminek NAGYON de nagyon örülök!! 

A maradék kérdésemmel majd bombázom a szülésfelkészítő személyzetet.

A midwife vért vett, megmérte a pocakom, meghallgatta a szívhangot, megnézte, hogy van-e fehérje a vizeletemben és körülbelül ennyi. Vérnyomást nem mért, súlyt se, nem pörgök ezen, tisztában vagyok vele, hogy mindkettő rendben van, feleslegesen már nem agonizálok ilyeneken. 

Legközelebb 4 hét múlva találkozunk, ha valami van a véremmel (túl alacsony a vas, túl magas a cukor), akkor hív telefonon. Elég is volt belőle az a negyed óra, teljesen lesokkolt a tehetséges vértvevő képességeivel. 

Nagyvonalakban ennyi, pár napja megint átmeneti hányingerrel küszködöm, de szerencsére nem fajul hányásig a dolog, úgyhogy lapítok. Enni nincs nagyon kedvem (tuuudom, enni kell), az ivással harcolok, de próbálok eleget inni, közben meg kutatom az ingyenesen elhozható cuccokat az arra alkalmas oldalon. Hátha akad valami a Picinek :) Mozgás van, amikor rá tudom venni magam, egyébként meg dekorálom a szobáinkat, olvasok és informálódom, meditálok, relaxálok, amikor egyedül vagyok. 

Szép napokat, képpel legközelebb érkezem, majd ráveszem az Emberkét, hogy kattintson párat rólam :)

Pöcök is felébredt, üdvözöl minden kedves embert!

27. hét (2. trimeszter utolsó hete!)

Huhúú, nagy a boldogság, ez az utolsó hét a 2. trimeszterből, a 28.-tól már a harmadikban és egyben az utolsóban vagyunk.
Sok fontos dolog történik a héten odabent, lássuk csak mik is ezek:

A terhesség 27. hetében a magzat tüdeje, mája és immunrendszere már egyedül is működőképes lenne, de még további fejlődére van szüksége. Elérkeztél a második trimeszter végéhez, gondolataid pedig egyre inkább a szülés és annak körülményei körül forognak. A nagy pillanattól való félelmed teljesen természetes - minden kismama izgul, hogy időben felismerje a vajúdás jeleit és ösztönösen tudjon cselekedni akár legnagyobb fájdalmak között is.

A kismama

Ebben az időszakban több kismama is furcsa, többé-kevésbé erős viszketést érez a has területén. Az a benyomásod, hogy bőröd egyre jobban feszül. A terhességi csíkok megelőzése érdekében hidratáld ezt a területet krémes testápolókkal és gazdag olajokkal.

Másik komoly kellemetlnség a várandósság ezen időszakában az aranyér, amely a terhesség alatti székrekedés mellett a megnövekedett méh a végből környéki vénákra gyakorolt nyomásának következménye, de a hajlam is szerepet játszik kialakulásában. Sok kismama a terhesség egész ideje alatt szenved ettől a problémától.

A harmadik trimeszterben a lábdagadás és a terhesség alatti vízvisszatartás szintén végig fogja kísérni napjaidat. Ujjaid megduzzadnak, azonban megfelelő táplálkozással ez a jelenség megelőzhető, vagy legalább is tünetei csökkenthetőek.

A terhesség 27. hetében és az azt követő időszakban az álmatlanság újra gyakori lesz, mivel a baba kimondottan élvezi, ha bukfencezhet és rugdoshat amikor te épp pihenni szeretnél. Gyakori jelenség továbbá a szédülés és az ájulás közeli állapot, mivel a méh nyomást gyakorol a szívedbe tartó vérerekre. Ezt a állapotot könnyen meg lehet szüntetni, ha például a bal oldaladra fekszel.

A baba

A 27 hetes magzat méretei: hossza kb. 33 cm, súlya megközelítőleg 1.000 gramm.

A 27. terhességi héttől kezdődően a növekedés lelassul és rendszeresebbé válik. A csontok tovább erősödnek és a baba bőre alatti zsírréteg is kezd megvastagodni.

Az agy folyamatosan fejlődik, a baba minden pillanatban egy újabb idegsejttel lesz gazdagabb. Ezen a héten az idegrendszer már majdnem teljesen kialakult, a baba pedig már sírni is képes. Alvási ritmusa rendszeresebbé válik, azonban továbbra sincs összhangban a tiéddel.

A magzat mozgásai és szívverése már annyira intenzív, hogy a családtagok kezeikkel vagy fülükkel érzékelhetik azokat. Hallása kifejlődött, a kellemes zenéket kedveli, míg az éles hangokra ingerültté válik.

A baba beleiben megjelenik a mekónium, vagyis a magzatszurok, amelyik nem sokkal születése után első széklet formájában távozik majd a szervezetéből. Színe zöldes-fekete,  és zsírnemű anyagokból, sejtekből, nyákból áll.

(Forrás: http://www.csaladivilag.hu/cikkek/terhesseg-hetrol-hetre/a-terhesseg-27-hete/41/)

• Berakok még egy linket, ezt az oldalt is szeretem, mert olyan kismamaszempontból közelíti meg a dolgokat, nem csak a száraz tényeket írja le: http://piszenpisze.hu/terhesseg/masodik-trimeszter/terhesseg-hetrol-hetre-27-het/

---

• Nézzük csak, viszketés. Szerencsére nem kínoz olyan mértékben, mint az első 4 hónapban, akkor elég súlyosan ki tudtam volna kaparni magam, de ehelyett következetesen krémeztem, aztán el is múlt. A hátam közepe szokott rendszeresen jelentkezni egy kis dörzsölgetésre, de ennél jelentősebb mértékű viszketésről szerencsére nem tudok beszámolni, ami jó!Szintén jó, hogy csíkjaim (egyelőre) nincsenek, pedig feszül a poci elég rendesen, de egyelőre jól bírja. Szuper lenne, ha ez így is maradna, de ha nem, akkor sem fogok fejjel menni a falnak, majd kezelgetem, ahogy lehet. A köldököm viccesen néz ki, nem fordult ki, viszont olyan, mint ami összement, képet nem rakok róla :)

• Székrekedés. Hol jön, hol megy, nagyban függ persze az előző napi táplálkozásomtól, de nem tudok folyamatosan zabpelyhen élni meg szilvabefőttön (egyébként akinek ilyen jellegű problémája van, azoknak ajánlom mindkettőt, segítenek a problémán, csak gyakran be kell illeszteni őket az étrendbe). Szóval előfordul, de nem nevezném székrekedésnek, mert azt nagyon nem szeretem, ezért odafigyelek a megfelelő rostbevitelre és az segíteni szokott.

• Az ujjaim, lábszáram nem dagad, hurrá! Erre is fel vagyok készülve, hogy egyszercsak megjelenik ez a dolog, de eddig szerencsére elkerült. Valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy a méhfájdalmak következtében gyakran kell ledőlnöm, akkor a lábaimat is felpolcolom, az pedig általános tanács ilyen esetekben. 

• Na, igen, a méhfájdalmak. Nem tudom konkrétabban megfogalmazni, lehet, hogy a méhszájam fáj, vagy pontosan a fene sem tudja, de elég intenzív időnként és ijesztő is. Nos, tekintve, hogy a baba igencsak lent helyezkedik el, ezért valószínűleg nyomhat egy ideget vagy többet a méhszájam környékén, mert bizony gyakran előfordul, hogy épp ott támad neki kedve rugdalózni, fejelgetni, ki tudja mit. Jogos a kérdés, hogy ez nem "veszélyes"-e és nem okozhatja-e a méhszáj idő előtti kinyílását, hát passz. Reméljük tudja a dolgát meg az idejét és tartja magát a megpróbáltatások ellenére is!

A másik, ami nem konkrétan méhfájdalom, az továbbra is a méhtartó szalag kitartó és éles fájdalma. Na, az sem magától persze, a gyermekünk előszeretettel fekszik keresztbe a pocakomban és kifinomult érzéke van arra, hogy azt az egy pontot, ami egyébként is elég érzékeny (séták során gyakran megfájdul magától is) azt szépen megidomítsa, tehát jól célzottan szokott belerúgni néhányat, ami baromira tud fájni! Írtam már erről korábban, de nem szeretném ezt elmismásolni, mert ha később visszaolvasom ezt, tudjam már, hogy ez nem ilyen kétnapos-dolog volt, hanem kitartóan kísért az idők során. Persze ez nem panasz, csak annyira jellemző, hogy nem hagynám ki a sorból. Az előbb is jól megtuszkolta azt a pontot, na ilyenkor hangot is adok az érzésnek :) 

• Álmatlanság. Az alvással komoly probléma nincs, aludni bármennyit tudnék, főleg ha fizetnének érte. :) Ezen a héten még olyan sem volt, hogy a manó ne hagyott volna aludni, inkább a hülye álmok azok, amik bezavarnak időről-időre. Tudom, érdemes foglalkozni velük meg mondhatnak fontos dolgokat, de nagyjából az összes álmomat megfejtem, mivel 9O%-ra tökéletesen emlékszem. Ébredés után, (ami esetenként kissé zaklatott egy-egy félelmetes vagy rossz érzésű álomból felriadva) szoktam időt hagyni magamnak elgondolkodni rajtuk, így a legtöbbször jutok is valamire ebben a témában. Dolgoznak az ember tudatalattijában rejtett dolgok, na ezek ilyenkor prímán előjönnek és emlékeztetik az embert, hogy az, amire nem is gondolunk, attól még ott van. 

Azért majdnem egész héten problémamentes voltam, csak a tegnap délután-este zavart be elég rendesen. Későn keltünk, Lász szabadnapos volt, de az ébredés után egyből valami erős fájdalom jelent meg a hasam legeslegalsó tájékán, először olyan menstruációs-görcsféleség, majd konkrét fájdalom. Telt-múlt az idő, a rossz időjárás következtében menni sem tudtunk semerre, tehát pihenhettem, ezért azt gondoltam, hogy jobb lesz majd. Nem lett. Órák elteltével kezdtem egy kicsit rápörögni a témára, mert a fájdalom elmúlás helyett inkább egyre erősödött, majd átváltott hullámokba, amihez derékfájdalom is társult. Megmondom őszintén, eléggé megijedtem. Párom nyugtatott, hogy ez normális, hiszen a baba egyre nagyobb, egyre jobban nyomja odabent a dolgokat és az fájhat, én közben azzal csitítottam magam, hogy csak gyakorol a méhem. Eltelt x idő, én lefeküdtem és próbáltam megnyugodni, így egy kicsit enyhült a fájdalom, majd átváltott azokba a bizonyos Braxton Hicks összehúzódásokba, azaz bekeményedett a hasam, majd ezzel párhuzamosan derékfájdalmam lett, aztán a keményedés eltűnt, derékfájdalom is tovaszállt. Ezt viszonylag hosszú ideig (órákig) percenként-másfél percenként ismétlődött. Nagyszerű! - gondoltam, de persze nem örültem, mert ez már elég komolynak tűnt, konkrétan azon gondolkodtam, hogy telefonálni kéne valakinek és esetleg meglátogatni a kórházat, hogy megvizsgáljanak, mert bár a fájások teljesen kibírhatóak voltak, azért ilyet még nem éreztem és elmondások alaján, valahogy így is kezdődhet a szülés. Úgy döntöttem, hogy cselekszem, bevettem 2 MagneB6-ot, megittam vagy fél liter folyadékot, lezuhanyoztam meleg vízben majd ledőltem. (Az a tanács ilyen helyzetekre, hogy az ember próbáljon minél hamarabb folyadékot pótolni, -most nem írom le, hogy élettanilag miért, meg lehet találni az interneten akár-, és pótoljon magnéziumot, ami ugyebár izomlazító, tehát segít a méh izmainak is a kellő mértékű ellazulásban az görcsös összehúzódások helyett. A meleg zuhany szintén az izmokat lazítja, sok nő tapasztalata szerint a jóslófájásokat elmúlasztja, az igaziak a meleg víz ellenére sem múlnak, hanem idővel erősödnek.) 
Zuhany után lefeküdtem és figyeltem. A keményedések továbbra is kitartottak, de a derékfájás enyhült. Kb. fél óra pihenés után tudtam azt érezni, hogy jobb már és talán nem is jönnek vissza, úgyhogy lábra mertem állni. Egy darabig még feszülgetett a hasam, de amikor már a KisManó is elkezdett mocorogni, akkor tudtam, hogy minden rendben lesz, nem kell menni sehova, meg lehet nyugodni. Hát nagy kő esett le a szívemről, mert még nagyon korán lett volna, ha valamiért beindul. Tudom, az esélyek hétről-hétre egyre jobbak, a Pöcök egyre erősebb és nagyobb, de hol van még az a 4O. hét! Szerencsére túlvagyunk ezen is, tapasztalatnak tökéletesen megfelel, legközelebb ha ilyen van, már negyed ennyire sem fogok meglepődni, hiszen lehet ezen segíteni. A saját tapasztalat meg mindennél többet ér, hogy tudja az ember merre és meddig van a határ amit még kontrollálni tud. 

Szóval a szombat esténk ilyen fájdalmasan-izgalmasan telt, ma nincs ilyen problémám, de azért a biztonság kedvéért értesítem a családot, hogy segítsenek nekem az MagneB6 utánpótlásban, mert már csak pár darab van és ha így haladunk, az már semeddig sem lesz elég. 

Ma már a 28. hét kezdődött el, ez nekem egy igazán büszke pont! Péntek környékén jövök az eheti beszámolóval és a rózsaszín-köd életérzéssel, ha nem lesz semmi probléma, mert annyira de annyira büszke vagyok a Manóra is meg magunkra is, hogy ilyen ügyesen eljutottunk a 3. trimeszterig!!! Nem kezdek most el vidámkodni, meghagyom a következő bejegyzésnek, de muszáj leírnom, hogy ez olyan nagy boldogság nekem! A kis hármasunk jól működik, jól vagyunk, örülünk :)

Jut eszembe, csütörtökön fogunk látogatást tenni a midwife-nál, ez egy viszonylag fontos pont, mert sok kérdéssel készülök és remélem, hogy kielégítő válaszokat fogunk kapni! Elvileg Lac jön velem és segít abban, hogy addig onnan el ne jöjjünk, ameddig nem tudunk meg mindent, amire kíváncsiak vagyunk :) 

Kellemes vasárnapot és hetet nektek, egyetek sok gyümölcsöt és hallgassátok a madárcsicsergést! Mi meg ázunk, de legalább nagyra növünk :)

kípecske

Szerintem förtelmes a minősége is meg a -mianeve- keret is, de ezen legalább látszik, hogy nő az a pocak! :)

27 weeks pregnant bump

26. hét

Üdvözletem!


Elérkeztünk a 26. végéhez is, végigfutok rajta, mit ír a nagykönyv és mik az igazi tapasztalatok :)

A magzat 26 hetes korában már képes pislogni és meg tudja különböztetni a világosságot a sötétségtől. Tüdejében egy surfactant nevű anyag kezd termelődni, amely megakadályozza a léghólyagocskák kilégzéskor történő összeesését. A 26. terhességi héttel már közeledik a második trimeszter vége - ebben az időszakban a legtöbb kismama kifejezetten jól érzi magát a bőrében, és a babavárás legcsodálatosabb pillanatait éli át.

A kismama

A terhesség 26. hetében már kb. 6-8 kg-ot szedtél magadra, derekad pedig megközelítőleg 8-10 cm-el lett szélesebb. Ha odafigyelsz az étkezésekre és folyamatosan ellenőrzöd testsúlyodat, akkor azterhesség alatti súlygyarapodásod optimális lesz, figyelembe véve testalkatodat és a kiinduló testsúlyodat.

Sok kismama számára okoz aggodalmat egyre növekvő testsúlya. Mielőtt gyermekedet veszélyeztetve őrült diétába kezdenél, vedd figyelembe, hogy a mérlegen látható eredmény nem csupán a derekad körüli párnácskáknak köszönhető. A terhesség végéhez közeledve testsúlyodat a következő alkotóelemek fogják meghatározni:

magzat: kb. 3,5 kg

- zsírok, fehérjék és más elraktározott tápanyagok: 3,3 kg

- vérplazma mennyiségének növekedése: 1,5 kg

- egyéb testfolyadék: 1,9 kg

- méh: 0,9 kg

- magzatvíz: 0,9 kg

- mellek megnagyobbodása: 0,9 kg

- méhlepény: 1 kg

Összesen körülbelül 14 kg, melynek egy része csupán a szülés pillanatáig vagy röviddel az utánig gyarapítja testtömegedet.

A vér térfogatának növekedése okozhat szédülést, ezért vigyázz a hirtelen mozdulatokkal és helyváltoztatásokkal. Ezen a héten továbbra is érezhetsz enyhe méhösszehúzódásokat, mivel szervezeted készül a szülésre.

A nyári kismamák számára az izzadás komoly problémát jelenthet, és a meleget is egyre nehezebb elviselni. Fogyassz elegendő mennyiségű folyadékot és kerüld a szintetikus anyagokat, helyettük válassz könnyű pamutból készült kismamaruhákat.

A terhesség alatti álmatlanság a második trimeszterben nem annyira gyakori, de a meleg hónapokban előfordulhat, hogy éjszaka nem tudod kipihenni magad. Ennek sok esetben csupán az az oka, hogy a baba ezekben az órákban aktívabb, és sokat mocorog a pocakodban.

A baba

A 26 hetes magzat méretei: hossza kb. 32 cm, súlya megközelítőleg 900 gramm.

A 26. terhességi héten a magzat már sokkal életerősebb és nagyon aktív. Izmait erősítő különböző "tornagyakorlatok" által, kezeit és lábait erőteljesen mozgatja. A testét borító zsírréteg még mindig elég vékony, a verejtékmirigyek pedig csak most kezdenek kialakulni.

Az orr üregei teljesen ki vannak fejlődve a légzéshez és az ajkak készen állnak a szopizásra. Ezt a reflexet a baba már ebben az időszakban is gyakorolja, szájához közelítve a hüvelykujját.

Ha a baba túl sok folyadékot nyel akkor csuklani vagy köhögni kezd. Ezt a jelenséget te magad is könnyen megérezheted, tompa ütések formájában.

A fizikai fejlődésével párhuzamosan, a magzat egy öntudatos személlyé válik, önálló reakciókkal és érzésekkel. Mimikáját kihasználva egyre több arckifejezést produkál: ráncolja a homlokát, haragosan néz, vagy vidáman elmosolyodik. A következő időszakban az agy azon része, amely a személyiséggel és az intelligenciával társul, sokkal összetettebbé válik.

A magzat növekedésének köszönhetően egyre kevesebb hely jut számára az anyaméhben. Az őt körülvevő magzatvíznek hőszabályzó szerepe van, továbbá ez biztosít számára védelmet a külső mechanikai hatásokkal és az esetleges fertőzésekkel szemben. Oxigén és élelem szempontjából továbbra is teljes mértékben tőled függ, a bomlási termékek pedig a méhlepényen keresztül távoznak. Mindezek ellenére a baba viselkedése már nagyon hasonlít egy újszülöttére.

Ha a baba ezen a héten jön a világra, túlélési esélyei még csekélyek. Ennek ellenére a modern technika segítségével már élteben lehet tartani az intenzív osztályon. A legnagyobb probléma ebben az esetben, hogy a tüdeje még nincs teljesen kifejlődve, mivel a magzata köldökzsinóron által jut a számára szükséges oxigénhez.

---

Köszönöm szépen, jól érzem magam, s kezdem úgy érezni, hogy lassacskán hozzászokok ezekhez az intenzív mozgolódásokhoz, amit a baba produkál odabent. Többnyire kb. pontosan úgy helyezkedhet el a pocakban, mint ahogy a képen látható, többnyire a hátát, fenekét dugja ki, tehát befelé van fordulva. Valamiért úgy kényelmesebb :) Nekem meg ez egy új tapasztalat és ezt nem lehet megunni, annyira érdekes, ahogy időről-időre változik odabent is a helyzet!
Annyit itt megemlítenék, hogy újabban megint fájdogál főleg a bal oldali méhtartó szalagom, feszül de nagyon, igyekszik nyúlni, hogy a pocak szépen növekedhessen. Ez a fájdalom az elején sokszor jelen volt, majd csak időnként bukkant fel, most pedig újra általánossá vált. A pláne az dologban, hogy ha (az ajánlott) bal oldalamra fekszem, akkor a KisManó gyakorta egy jól irányzott mozdulattal pont ott talál el, ahol nem kéne, szóval vagy ugrok egyet vagy felszisszenek az éjszaka közepén, mert nem túl kellemes érzés, valljuk be! :) Túlélhető persze, de ez volt jellemző a hétre, ezért megemlítettem.

Ezen a héten íra nagykönyv kicsit bővebben a súlygyarapodásról, amitől -be kell vallanom- nagyon féltem, amikor még csak arra gondoltam régen, hogy milyen leszek, ha állapotos leszek. Tekintve, hogy elég gyorsan tudok hízni, ha "akarok", ezért szinte biztos voltam benne, hogy amint pozitívat tesztelek, másnapra megdagadok, mint a lufi :) Na jó, kicsit túlzok, de életem során előfordult már párszor, hogy nagyétvágyú korszakomat éltem, ami rövid idő alatt meg is látszott rajtam. Különösebben elhízott soha nem lettem, de azért volt rajtam párna, na. Állítólag olyan egészséges mértékben, de mikor elégedett teljesen egy nő, ha súlyfelesleg van rajta..? 

Nos, ez a probléma az első 5 hónapra nálam megoldódott abból kifolyólag, hogy 4 hónapig nem tudtam rendesen enni... Sőt, ez annál egy kicsit kevesebb is volt szerintem, tehát kb. annyit tudtam bevinni a szervezetbe, amennyi a fekvéshez és a wc-re járkálásokhoz kellett... Emiatt a rólam lepattant kilók segítséget nyújtottak abban, hogy alacsonyabb súllyal haladjak a várandósággomban, mint normál esetben. Ennek valahol örülök, mert perpill még nem tartok ott, hogy bálnának érezném magam és frusztráljon, hogy nincs egy ruha, amit felhúzhatnék, mert mindenben rosszul érzem magam.
Persze ilyenkor nem az az első, hogy az ember szuper formában tartsa magát a 9 hónap alatt, hiszen a legfontosabb szempont, hogy minden tápanyag meglegyen ahhoz, hogy fejlődjön a magzat, mégis ott motoszkál szerintem minden nő fejében. 

Szóval per pillanat fogalmam sincs, hogy hány kiló jött rám, Lac szerint csak a pocakom nőtt, de én azért látom a tükörben, hogy ami lement 4 hónap alatt az most szépen próbálja visszaépíteni magát comb és fenéktájékra :) Ennek Ő csak örül, mert sajnálta, hogy itt-ott megváltozott a testem formája. Na, most visszakerekedünk majd szépen!

A hónap végén megyek a midwife-hoz, valószínűleg ott rá tudok állni majd a mérlegre és kiderül, hány kilónál tartok. Az mindenesetre a gyarapodás bizonyosságát mutatja, hogy a kismama nadrág, amit pár napja szereztem, egy számmal nagyobb, mint amit eddig hordtam. (Oké, kicsit nagy még rám, de így is horható és kényelmes, végre!) Remélem bele fogok férni ebben a normál keretbe, ami 14 kg, de ha nem, akkor sem fogok sírva fakadni, mert tudom, hogy ez a mennyiség nem háj, hanem belső, szükséges és egészséges gyarapodás :)

Szerintem egyébként rendben van ez, ahogy a pocak nő, az ember úgyis egyre súlyosabbnak érzi magát, tehát sok tennivaló ezzel nincs. Én nem vagyok az a nő, aki minden nap a fitneszteremben izzad, mert nem enged magára egy dekát sem. Ami feljön előbb-utóbb majd lemegy, ha eljön az ideje és készen állok rá, hogy leapasszam. Jut eszembe, a jógát meg a pilatest mostanában kicsit ritkábban végzem, amire nem vagyok büszke, de ellensúlyozom a lelkismeretfurdalást azzal, hogy időnként teszünk egy-egy nagyobb és fárasztó sétát Lackóval, ami általában nem sík terepen történik, hanem fel a hegyre (nem a Himalája), szóval van testmozgás, de lehetne még ezen fejleszteni... Az ilyenkor jelentkező izomláz is azt hiszem erre utalhat :)

Hogy is állunk a névkérdéssel?

Jelentem, nekiálltunk gondolkodni ezen. Van egy könyvem, amolyan itteni utónévkönyv, klasszikus nevekkel, azokat szépen átböngésztem és kiírtam néhány fiú és több lánynevet. Ezek a nevek "idevalósiak", de vannak köztük olyanok, amik univerzálisak és a magyaroknál is megállja a helyét. Nem vagyunk egyszerű helyzetben, mert ugyebár a baba ide fog születni és egy darabig itt is fog élni, tehát itteni emberekkel, gyerekkel fog találkozni. A szülei, a családja magyarok, tehát valamilyen szinten elvárás, hogy normális magyar neve legyen... Namost ilyenkor szokott Lac felszólalni, hogy sem az, hogy milyen országban, sem az, hogy melyik családtagnak mi tetszik nem lesz mérvadó, hanem ez a kettőnk dolga, mi döntjük el, mert a mi gyerekünk és ez így van rendjén. Nekünk tetszen, a többieknek lehet véleménye, akár itteni, akár otthoni, de az elsőszámú szempont, hogy mi békében legyünk vele, ugye? :)

Na, drágáim, mára ennyi lesz, mert megérkezett az Emberkém és kizökkentett a mosolygós arcával a nagy írásból, de ha bármi lesz, amit meg szeretnék még osztani még a jövő hét előtt, akkor jelentkezem!

Csatolok egy képet, ma készítettem, bocs a minőségért meg a környezetért, nem bírom a tükrös képeket, de így a legegyszerűbb :)

Így nézünk ki a 26. hét végén. Azért növekszik, ugye? :)

Sziasztok!

Moves like... I can't find the word.

Oké, ez csak egy röpke bejegyzés lesz a naplóba, de muszáj megörökítenem ezt a dátumot.

Először is azért, mert a napokban kezdődött ez a nem-jó-sehogy-aludni történet, illetve inkább úgy tudnám kifejezni, hogy nem jó sehogy helyezkedni, nem hogy aludni :D A történet nagyvonalakban annyi, hogy ahogy lefekszem a Pöcök egyre aktívabb és aktívabb lesz. Próbálok helyezkedni, takarót gyűrök, kispárna a lábak közé, próbálom egyik oldalon, próbálom másik oldalon, már épp csak hogy nem állok fejre, de nem járok túl sok sikerrel. Pöcök csak nyomja és nyomja, aminek persze mindig nagyon örülök, mert tudom, hogy jól van és virgonc, de valamikor pihenni is kéne :)
Sokszor felébredek éjszakánként és olyankor mindig nyomja a bugit. Megsimizem, de van, hogy csak olaj a tűzre :)

Nos, ma ébredés után volt egy meglehetősen 'aztajóéletbe' tapasztalatom. A hátamon feküdtem, épp nagyban relaxáltam, amikor a jobb oldalamon úgy kidugta valamilyét, hogy majdnem felsikítottam! Gondolom a lába lehetett, de egyben volt ijesztő és sokkoló, komolyan nem hittem el, hogy nem dugta ki magát a hasfalamon! Annyira erős volt (és fájdalmas), hogy azonnal elkezdtem hozzá beszélni (miután tudtam levegőt venni) és kértem, hogy na ilyet lehetőleg ne annyira, mert kiugrok a bőrömből ijedtemben! Hát nagyon nem hatotta meg a monológom, lezúzta ugyanazt a pontot még vagy háromszor (akkor már toltam vissza a kezemmel, hátha kapcsol), majd muszáj volt pozíciót változtatnom. Komolyan, annyi hely lehet még odabent, nem értem miért kell mindig a jobb oldalon vagy nagyon lent túráztatnia magát!? Ott kényelmes, oké, de mi a baj a bal oldallal? Vagy már most szeretné érvényesíteni a politikai nézeteit? Nem tudom, mindenesetre nehezen hittem el, hogy egy 26 hetes magzat ilyen erős rúgásokra képes. Hihetetlen! Büszke is vagyok meg ijedt is, mert ha most ez van, amikor még nem vagyunk 6 hónaposak, mi lesz a 7., 8., 9. hónapban?
Akinek esetleg hasonló tapasztalata van, várom szeretettel, de komolyan nem túlzok és a szokásos napi rugdalózásra gondolok. Itt valami természetfeletti erők uralkodnak! :)

Szóval itt tartunk, nappal főleg pihizik, este kezdődik a tánc!

Valami ilyesmi:

Áhá, tudom már. Az egész családom ilyen táncoslábú, Lac Mamáját is beleértve, szóval lehet, hogy innen fúj a szél... De hogy az izomzatát honnan örökölte? Na jó, lehet, hogy tőlem. Mutatok egy régebbi képet rólam, aztán mindenki döntse el maga, hogy lehet-e a történethez köze.

Na jó, remélem ti is nevettetek egy jót ;)

Szép napot!

25. hét

Szép szám ez a 25, de csak mert években is ennyit nyomok, aztán reméljük kilókban nem lesz ennyi a  végére :) Egyelőre nem mutat erre semmi jel, de még meglepődhetek.

Lássuk mi is történik/történt a héten a nagykönyv szerint:

A terhesség 25. hetétől kezdve a magzat gyarapodása felgyorsul, a hátgerinc szerkezete pedig határozott fejlődésnek indul. Orrnyílásai kezdenek kinyílni és a légzésszabályozása is működik, de levegő helyett egyelőre csak magzatvízzel tölti meg a tüdejét. A várandósság elkövetkező hónapjaiban lábdagadást, visszértágulatot és székrekedést tapasztalhatsz. Utóbbi megelőzése érdekében fogyassz magas rosttartalmú ételeket és igyál sok folyadékot mellé.

A kismama

A 25. terhességi héttől kezdődően már többször tapasztalhatsz enyhe méhösszehúzódásokat (Braxton-Hicks kontrakciók), melyek rendszerint nem fájdalmasak. Ezek megnyilvánulhatnak a terhestorna gyakorlatok alatt, egy fárasztó nap végén, de akár közösülés következtében is. Az összehúzódások körülbelül 15 másodpercig tartanak percenként és telejesen természetesek. Nagyon fontos, hogy ezeket ne keverd össze az igazi vajúdás összehúzódásaival. Ha fájdalmasak és intenzitásuk növekszik, hüvelyi folyások kísérik és több mint négyszer jelentkeznek óránként, sürgősen orvoshoz kell fordulnod.

Az enyhe összehízódások, vagyis a Braxton-Hicks kontrakciók ebben az időszakban normálisak és hozzájárulnak a méhnyak és az egész szervezet felkészüléséhez a szülésre.

A terhesség 25. hétében már egyes fizikai mozgások megterhelést jelentenek számodra, sokkal hamarabb fáradsz és nehezebben is lélegezel. Pocakod növekedésével a bőröd húzódhat, és feszülő érzést tapasztalhatsz. Ha eddig nem is gondoltál rá, akkor most már mindenképp célszerű valamilyen testápoló krémet vagy olajat használnod bőröd rugalmasságának megőrzésére. A bőr megnyúlásának hatására terhességi csíkok, vagyis striák keletkezhetnek. Ezek a bőrön keletkező repedések először rózsaszínek, majd idővel gyöngyházas csillogást kapnak. A megelőzés rendkívül fontos, mivel végleg eltüntetni nem lehet őket, csupán halványítani.

A baba ebben az időszakban már különbséget tud tenni az alapízek között ízlelőbimbóinak köszönhetően, amelyek harmadik hónapban kezdtek kialakulni. A magzatvizet kóstolgatva tapasztalja meg először ezt az élményt.

A baba

A 25 hetes magzat méretei: hossza kb. 31 cm, súlya megközelítőleg 700 gramm.

Egy 25 hetes magzat már reagál minden kintről érkező ingerre, mint a simogatás, zene, és a szülők hangja. Mindezek a megnyugtató és kellemes tapasztalatok mellett az anya gyomrából érkező morajlás, a szívverés, az emésztés zaja valamint a külvilágból érkező éles hangok ingerelhetik a babát.

A 25. terhességi héttől a baba egyre aktívabb lesz, hangulata pedig a te hangulatod szerint változik. Az izgatottságot, szomorúságot és kitörő örömöt a baba egyaránt érzékeli.

A hátgerinc szerkezete gyors fejlődésnek indul, a csontok pedig egyre erősebbé válnak. A magzat tüdeje folyamatosan fejlődik, és olyan anyaggal van kibélelve, amely elősegíti ennek tágulását a szülés utáni első levegővételek pillanatában. A fogak rügyei már termelik a dentint, amely egy sűrű, csontos, fehér színű anyag.

Ha a baba ezen a héten születne meg, még nagyon kevés esélye lenne a túlélésre.

Hasznos tippek és tudnivalók

● Ebben a szakaszban, a kicsi már elkezdi felhalmozni a vas-tartalékait, ezért szervezetednek fokozottan szüksége van az ásványi anyagokra és a magzatvédő vitaminokra. A vér térfogatának megnövekledése szintén igényli a magasabb vasbevitelt. Kiegészítők helyett még egészségesebb, ha a vasat különböző élelmiszerekből nyered. A különböző gabonapelyhek, vörös húsok, a tojás, a máj, sóska és spenót. A vas felszívódását a C vitamin segíti elő, ezért egy pohár frissen facsart narancslé kíséretében fogyaszd ezeket.

● Ha több mint 24 óra elteltével is lázad van (magasabb, mint 37,8° C) konzultálnod kell az orvosoddal, hogy minél hamarabbi kezelésben részesülhess. Egy jelentéktelennek tűnő megfázás vagy húgyúti fertőzés akár komolyabb veszélyt is jelenthet nem csak rád, de gyermekedre nézve is. Ha a baba hosszabb ideig nem mozog a pocakodban, szintén azonnal fordulj orvoshoz!

---

Komolyabb méhösszehúzódásaim szerencsére továbbra sincsenek, ritkán előfordul, hogy megkeményedik az egész hasfalam, de egy éjszaka alatt elmúlik, vagy ha ledőlök pihenni. MagneB6 továbbra is a barátom, bár már eléggé lecsökkentettem az adagot, kíváncsi voltam, hogy így jönnek-e majd a keményedések, de szerencsére nem, úgyhogy nem tolom magamba ha nem feltétlenül kell a testemnek. 

Fáradékonyság pipa, többször állok meg pihenni az tény és gyakran érzem, hogy kevesebb a levegő, mint ahogy a 25 év alatt megszoktam. Pocakon a bőr is feszül, egyelőre még nem repedt, kenegetem is amikor eszembe jut, hátha segít valamit. Anyukám elmondása szerint nála az első babánál (aki én lennék) nem lettek repedései, csak a másodiknál, akkor is az utolsó trimeszterben, szóval nagyjából én is erre készítem magam, mert hasonló valamelyest a bőrtípusunk. 

Ami elég kellemetlen, az a derék vagy épp lábfájás. Úgy érzem, mintha a talpamnak tonnákat kéne cipelnie és komolyan kellemetlen állni hosszabb ideig. Ezt a dolgot orvosolván egyre többet használom az "egészséges" papucsom, amiben van harántboltozat-emelő, azzal kicsit kényelmesebb, de egyébként eléggé szenvedek. A vége felé gyanítom sokkal gázabb lesz, úgyhogy ezeket a dolgokat csak azért írom le, hogy később lássam majd melyik szakaszban milyen szituációkkal kellett szembenéznem, hogy a következőnél már tudjak mire készülni :)

Szeretnék megemlíteni pár pozitív dolgot is, amiknek NAGYON örülök, mert rosszabbra készültem és így ajándék az elmaradásuk: Nincs pattanásom. Mindenhol azt olvastam, hogy megváltozhat a bőr, pattanásossá, miteszeressé válhat, sőt sötétebb foltok is megjelenhetnek rajta. Boldog vagyok, hogy ezek elkerülnek! Másik, hogy sokkal kevesebb hajam hullik ki egy-egy hajmosáskor. Nem is mosom sűrűn, hetente egyszer, mert nem zsírosodik, de olyankor is meglepően kevés hullik ki a várandósság előtti állapothoz képest. Szuper! Mintha egy minimálisan gyorsabban is nőne, de ezt nem hangsúlyoznám, mert nem olyan látványos a dolog. Emellett annak is örülök, hogy nem szőrösödtem ki jelentős mértékben, pedig erről is sokat olvastam. Bőröm ugyanolyan száraz, mint előtte, nem sokat változott. Körmeim erősebbek. Idegszálaim gyengébbek :) Viszont minden alkalommal, amikor a Manó aktivizálja magát odabent, olyan boldogság árad szét bennem, amit semmihez nem tudok hasonlítani. Semmihez! Bármennyit tudnék erről írni, de akkor sem tudnám pontosan megfogalmazni. Akinek volt már növekvő magzat a pocakjában, az tudja. Akinek még nem, annak úgy tudnám elmesélni, hogy egyszerre tűnik el minden felhő a fejed fölül, olyan, mintha valami csodacsengő szólalna meg a szívedben és zengené azt, hogy márpedig az élet szép! Nagyon jó érzés :) Nem vagy egyedül, van benned egy kis csoda, aki már csak azzal, hogy ott van bent és él, nő, fejlődik, önmagában boldoggá tud tenni. :) Valahogy így tudom megfogalmazni.

Pocakmanóról annyit, hogy nagy összességében biztosan jól van, mert sokat mozog és azt, hogy nő, a mozgásán is jelentősen észre lehet venni. Már nem csak a szokásos kézzel-lábbal rugdalózások mennek, hanem gyakran az egész testével nyomul jobbra-balra és hát lehet érezni, hogy egyre nagyobb az a pici test :) Úgy érzem, hogy kicsit kezd megint szűk lenni neki a hely, mert tegnap óta be van lassulva, mintha nehéz lenne a mozgás, de ezt betudom annak is, hogy front van valószínűleg és én is úgy aludtam, hogy fáradtabban keltem, mint ahogy lefeküdtem, szóval arra tippelek, hogy ezt ő is megérzi. Ilyenkor általában másnapra minden helyreáll és nyomja tovább a bugit a megszokott rend szerint :) Nem aggódom már annyit, persze utána szoktam olvasni annak, hogy másnak is van-e ezidőtájt ilyen tapasztalata, vagy meghallgatom a szívhangját és egyből megnyugszom, mert tudom, hogy nincs baj, csak most épp valami miatt máshogy mocorog, mint egyébként. Nekünk is vannak nyomibb napjaink, amikor csak aludnánk egész nap, ő meg egy elég keményen fejlődő szervezet, biztosan megterhelő munka napról-napra egyre ügyesebbnek és okosabbnak lenni :)

Szokták kérdezni, hogy mikor lesz a következő ultrahang, hát mondom, hogy nincs több ha csak nincs valami olyan probléma, ami miatt muszáj lenne ránézni. Úgyhogy a neméről sem tudunk meg a születéséig többet, mint hogy "vagy kisfiú vagy kislány". :) Én nem bocsátkozom jóslatokba, mert nem igazán érdemes, bármi is lesz a lába között én ki fogok csattanni a boldogságtól! Így kicsit megbonyolódik a ruhaválasztási mizéria, de megoldjuk. Ma is sikerült szereznem egy fehér kis rugdalózót egy pár színes csíkos zoknival, szóval ilyen semleges dolgokat gyűjtögetek továbbbra is. Gyűjtögetek... Van eddig 2 rugi meg egy pár zokni, igazán nem estem túlzásba. 

Na jó, szerintem ennyi elég volt mára, most nem lesz pocakfotó, mert így hétről-hétre szerintem nem látványos a változás, berakok csak egyet, mert szerintem vidám a hangulata (színes-tavaszias), hátha feldobja kicsit a(z uncsi) bejegyzést :)

Mondjuk így gépen egyáltalán nem olyan színes, mint a telefonon, de mindenki színezze ki magának :)

Szép hétvégét, mi holnap szülinapozunk (psssssszt), Apci 28 éves lesz :) Nem szereti az ünneplést, szóval minimál lesz, de én azért készülök :)

Sziasztok!