2015. november 30., hétfő

Elet a lanyokkal (Adelaide 11 hetes, Annabelle 27 honapos)

Mennek a hetek, nonek a lanyok, peregnek a napok szepen sorban a naptarban, kovetni sem tudom, csak pislogok kettot es a reggelbol mar este van, a reggeli kavem 5 oraja kihulve varja a felmelegitest, hogy legalabb egy kis ideig azt higgyem, hogy friss, ude es koncentralt leszek nehany 10 perc erejeig. :)
Az ejszaka nyomai minimum delig maradnak meg az arcomon, a tegnapi "frizura" meg masnap is bevallalhato, a fogmosast ledaralom ameddig gyorsan pisilek, a haloingem felig beleturom a mackonadragomba, hogy azzal amitsam magam, hogy polo lett belole :)
Kapkodas, rohanas, hogy taplalo legyen a reggeli, de vannak napok, amikor nem jon ossze es jon a "csinalsz gyorsan egy turmixot legyszives" kartya es ket popsitorles kozott felteszem forrni a vizet annak a bizonyos kavenak, amit majd csak delutan 5-kor fogok ujramelegiteni es talan meg is inni :)

Es hogy mindekozben ki az igazi tortenes?

Egy edesbogar kisbaba reggel hangos szimatolassal ebreszt, "anya, keresem a finom puhat, hol van, ehes vagyok, tejre is es a melegsegedre is, add mar kerlek!" en pedig az ejszaka kodet probalom kidorzsolni a szemembol, a szemuvegem utan tapogatozom, kozben fel kezzel mar simogatom a babat "azonnal edesem, adom-adom..." es amint latni tudok, mar emelem is magamhoz, beleszimatol a nyakamba, egyre hangosabban es turelmetlenul, kozben mar tornazza is le magat a cici fele, itt kerem nem lehet varni, valaki nagyon ehes, de meg hatvanszor korbepuszilgatom minden erheto babapontjat, belenezek a gyonyoru csillogo szemeibe es hatalmas mosollyal az arcomon, varakozo tekintettel mondom neki, hogy "hat jo reggelt szepseg, jol aludtal?", amire a vilag legszelesebb mosolya erkezik valaszul es egy hatarozott "gu!", amitol mentel elolvadok es mar keresem is a finom puhat, mert a turelmetlenseg kozbelep a beszelgetesbe es menni kell, enni kell.
Ranezek az orara, barmit mutat orulok neki, hogy ma reggel is felebredtunk egymas mellett.
Baba mohon reggelizik a cicin, a masik szobabol mar kiszurodnek a reggeli zajok, a tobbiek is felebredtek. Par perc mulva nyilik az ajto, apa szuk szemekkel karjan jon be es hozza az o kicsi lanyat, akinek a haja az arcaba hullik, a fenytol hunyorog es szinte mindig van mar valami a kezeben, amit epp a foldon talalt. Leulnek, kicsi lany lehuppan mellem a foldre "szia dragam, jot aluszkaltal?" "neezd anyaa, megtalaltam a tengeri lenyt!" "juj de jo szivem es jot aluszkaltal, szepet almodtal?" "szepet almodtal. Nem butasagot. Szepet." mondja es elviseli, hogy nagy puszit nyomok a homlokara majd csatot simitok a hajaba, hogy lasson.
Igy indulnak a reggelek, majd utana rohanas, probalas megcsinalni ezt-azt, de hol az egyik szepseg szakit felbe, hol a masik. "Rajzoljunk! Ragasszunk! Enekeljunk! Nezzunk kislanyos hegedut! Epitsunk! Kerek bogyot! Kerek savanyut! Mezitlabu szeretnek lenni! Menjunk motorozni! Kerek olivest! (olivabogyot) Megolvassuk! (olvassuk el) Mezitcombu akarok lenni! Kerek fetat!" satobbi, satobbi, satobbi. Emellett a 11 hetes minitunder pedig ha lehet, akkor vegig kezben szeretne lenni, nem, nem akar aludni egyedul, szeretne, hogy folyamatosan hozza beszeljek es ha lehet, akkor reggeltol estig ugy alakitsam a dolgokat, hogy neki cicike legyen a szajaban :) 
Nos, nyilvan ertheto, hogy mindez egyszerre persze nem tud osszejonni, ugyhogy a nap nagy resze ugy nez ki, hogy a kicsit probalom elaltatni, de nem tudom, mert a nagyteso 10 masodpercnel tovabb nem tud halkan beszelni/jatszani/letezni, ezert ha veletlenul el is alszik es le is tudom tenni, akkor maximum 10 perc mulva vagy raeszmel a gaztettre es azonnal sirni kezd (azaz "Mi ez a kegyetlenseg, hogy engem leraktal ide es itt is hagysz es meg a cicid sem hagyod itt??") szoval 10 perc mulva kezdjuk elolrol. Abba a 10 percbe pont annyi fer bele, hogy eloramolok a reggelihez es jo esetben hozza is kezdek, talan Annabelle kajajat epp be tudom fejezni es mar megyek is a kicsiert, mert addigra mar vilagvege van es meg kell menteni a dragamat :) Onnantol az olemben ulve nezelodik, en pedig fel kezzel probalok megcsinalni mindent, ami igy nyilvan haromszor annyi ideig tart es tizenketszer esik le a foldre mire elkeszul. Aztan elfarad persze es kezdodik elolrol! Az egesz nap egy buveszmutatvany. 
Zsonglorkodes az idovel, a ram varo feladatokkal, a pelenkacserekkel, az etetesekkel, a setalasokkal, az elegendo mozgassal, az ep eszunek maradni-probalkozassal, a nyugodtnak maradni-probalkozassal, a pillanat elvezesenek-probalkozasaval esatobbi. Jelen lenni, nem vegigrohanni a napon a millio kotelezo dolog mellett, lelassitani, nagy levegot venni, eszrevenni a millio csodat ami naponta tortenik, eszrevenni ezt a hatalmas aldast, szerencset, ami korulvesz es halasnak lenni, ertuk, azert ami VAN, az eletert.

Nagyon szerencses nonek erzem magam.
A lanyaimnal gyonyorubbet elkepzelni sem tudnek. Akarhanyszor rajuk nezek, nem hiszek a szememnek. Hogy ok belolem bujtak ki, hogy mennyire csodalatosan fejlodnek, hogyan valtoznak, ahogyan ram neznek es amennyire biznak bennem. 
Szukseguk van ram. Es ez hatalmas felelosseg.
A legtobbet, a legjobbat szeretnem adni magambol, de ez nagyon nehez, mert meg en sem ertem el a sajat utamon azt a szintet, ahol teljes lelki nyugalommal, bolcselettel es mindentudassal magabiztosan tudnam, mi a legjobb nekik. Igy csak probalkozom... Figyelek rajuk es probalom kitalalni, kikalkulalni, hogy hogyan a legjobb. Sokszor a sziv es az esz osszekap, mert nem ertenek egyet. Folyamatos belso parbeszed zajlik, meg nem szunik a zaj. Onnantol hallom, amiota 2013 augusztus masodik napjan megszuletett az elso gyermekem. S varhatoan soha nem fog teljesen lecsendesedni ez a belso anya-zaj, meg akkor sem, ha mar az o gyerekeikre fogok vigyazni es ujrakalkulalni, hogy hogyan is lenne nekik a legjobb...

Adelaide.

Nagy sotet szemei mintha naprol-napra barnabbak lennenek, de meg semmi sem biztos. Aprocska barna haja a fenyen vorosesen csillan.
Aproka kezeivel probal megfogni celzottan dolgokat, ertem ezalatt a lelogo jatekait vagy az ametiszt koves gyurut az ujjamon.
3-6 honapos meretu ruhai tokeletesen passzolnak ra, combocskain egyre hatarozottabban gyurodnek a hurkak, mintha egy kokusz belsejebol bujt volna ki olyan a bore illata es a lehellete karamellre emlekeztet miutan szopizott.
Olyan mosolya van, hogy naponta husszor gyulik konny a szemembe, akkorat nevet, hogy komolyan aggodom, hogy egyszer megeszem a sajat gyerekem :)
Eleg csak raneznem, mar teli szajjal vigyorog vagy kezdi el meselni a kis tortenetet "gu. haguuuu. gugu." es varja, hogy bekapcsolodjak a beszelgetesbe es csak mondja es mondja tovabb. Neha enekel is egy kicsit, csak az erdekesseg kedveert.
A hasfajassal meg mindig kuzd, de talan lassan majd javul a helyzet.
Ejszaka normal esetben 1-2x ebred szopizni es mostanaban konnyen visszaalszik bufi utan.
Napkozben nem alszik jol, ha nem vagyok mellette, marpedig ez nem kivitelezheto. Igy ameddig teljesen el nem farad, addig kihuzza 10 perces alvasokkal az utobbi par napban. Ha aludnek enis vele, szerintem 5 oran keresztul is aludna. Birnam en is :)
Szeret hintazni es kozben nezelodni. Szereti a rezgos babaszeket, abban pocogteti a lelogo jatekokat mar-mar 5-10 percig is.
A jatszoszonyegevel egyelore inkabb meg csak ismerkedik, nem hasznaljuk surun, a masik szobaban van, ahova ritkabban megyunk be. Utalja, ha hasra teszem napkozben, neha elnezelodik kis ideig de aztan visitas kovetkezik. A szoptatos parnan szokott tamaszkodni es onnan kandikal vagy beleultetem es ugy beszelgetunk, azt nagyon birja.
Hordozokendoben ha almosan beleteszem szepen elalszik, de ha felebred, akkor torkaszakadtabol visit, ki kell vennem. Egyik kezemmel fogom Annabelle kezet vagy tolom a babakocsiban ha faradt, masikban fogom a babat es lepkedunk haza. Hatamon a (hati)zsakom, fejemben pedig egy varazslatos kepzelet, miszerint minden anyuka melle automatikusan jarnia kene egy onkentes rabszolganak :D
Adelaide szerelem. Az a megfoghatatlan fajta, tudod, amikor anyuka vagy es imadod a gyereked. :)

Annabelle.

Kerem, Annabelle folyekonyan beszel, szineszkedik, humorizal. Lenyugtatja magat es ujragondol dolgokat, alaposan merlegel es tudatosan valaszt, kivulrol tud mondokakat, enekeket, klasszikus zenekedvelo, szupererzekeny mas emberek erzelmeire, taktikus es hatalmas szeretet van benne.
Legujabb ket vicces elszolasa a "meghegedulte magat" amit arra ertett hogy elhegedulte a zenedarabot es vege lett, a masik pedig csak egyszeruen "hohepely". :)
Elkezdtunk jatszocsoportokba jarkalni, ahol kulonosebben nem erezte jol magat a sok zajos, rohangalo gyerek kozott, de idokozben ugy alakult, hogy osszehozott minket a sors egy szinten ketgyermekes anyukaval, akinek a kisfia nemreg toltotte be a 2 evet, a kislanya pedig par hettel idosebb Adelaidenel. Veluk egy heten tobbszor is talalkozunk, illetve ameddig jobb ido volt, szinte minden nap mentunk setalni, parkba, jatszoterre es amiota ilyen csunya esos ido van, azota jatszohazba jarunk egyutt a legtobbet. Mar erik egy meghivas ide hozzank is. Annabelle es Josh nagyon jol elvannak egyutt, o az elso igazi jatszotarsa. A babak meg meg csak nezegetik egymast termeszetesen es neha elcsattan egy-egy mosoly is :)
Leah, az anyuka pedig bar mas vilag britsegebol kifolyolag, mint en, de teljesen jol megertjuk egymast (es nem mellesleg eleg jo trening ez az angolomnak, khm).
Szoval Annabelle baratra talalt :)
A szobatisztasagbol tovabbra is viccet csinal, tudja mikor kell(ene) mennie, tudja tartani, de nem akar a WC-re menni. A napokban szerzek neki egy bilit, hatha az jobban megmozgatja.
Jol eszik es mivel egy ideje ujra visszaalltunk a szamunkra optimalis taplalkozasra (se cukor, se cukros, se feherlisztes dolgok, emellett sima krumpli es feherrizs mentesen etkezunk), ezert meg tobb zoldseget, gyumolcsot, magokat es teljes orlesu dolgokat fogyaszt o is es szereti is oket szerencsere.
Imad kreativkodni. A rossz ido beallta ota ez a napi prodzsektunk, hogy vagunk (en), ragasztunk, szinezunk, festunk, hajtogatunk, gyurmazunk, tepunk stb. Elvezi, buszke az alkotasara es alig varja a kovetkezot. En szintugy :)
A leglatvanyosabb fejlodese persze a beszedeben veheto eszre, nehez ezt leirni, de olyan specialis szavakat jegyez meg es hasznal a megfelelo szituacioban a megfelelo szovegkornyezetbe beagyazva, hogy az sokszor lesokkol minket. Egyre tudatosabban hasznalja az "en"-t es latni lehet, ahogyan jar az agya es dolgozik azon, hogy kitalalja, hogy hogyan kell helyesen megfogalmazni a mondandojat.
Imadja a testveret, feltekenyseg nelkul. Puszilgatja, simogatja, mesel neki. Adelaide pedig mosolyog neki teli szajjal :)
Egyre ritkabbak a hisztik es ha ki is borul valamin, akkor azt mondja maganak "mindjart megnyugszok". Ha lehiggadt akkor jon es azt mondja "mar megnyugodtam, most mar kerek enni" es hasonlok. Ha mergesek vagyunk, azt mondja "anya most merges" vagy hogy "apa megorult. Nyugodjal meg apa." :D Komolyan, van tole mit tanulnom onlenyugtatas-teren. Szegyenlem is magam...

Alapvetoen ha nem bal labbal ebredt, akkor teljesen egyuttmukodo, meg lehet beszelni vele a dolgokat es egyezsegre jutni, ha nem is a legrovidebb uton. Rosszabb napjai meg mindenkinek vannak, ez szemelyes tapasztalat :) Azokat az idoszakokat mondjuk eleg nehezen viseli, amikor az apja a miniszobaban a sulis dolgaival kell, hogy foglalkozzon (esszek, beadandok, kutatasok stb.), marpedig most ez van. Ilyenkor erzekenyebb es sokszor mondja, hogy hivjuk ki apat meg apa is jojjon setalni stb, aztan elofordul, hogy ha este kijon akkor kicsit haragszik ra vagy jobban mondva nem is tudja, hogy hogyan kezelje azt magaban, hogy egyszer apa kint van, utana vissza kell mennie ujra, de szeretettel es sok-sok beszelgetessel at lehet adni neki a szituacio lenyeget, hogy ez atmeneti allapot. Egyszer pedig mondta neki Lacko, hogy azert is kell neki irnia sokat-sokat, hogy majd legyen penzunk. Erre ravagta: "Kerem a penzt!" :D A gyermek megfogta a lenyeget.
Egyszer megkerdezte mi van az egyik jatekara irva, ez volt "Made in China" (mi mas ugyebar). Megmondtam, majd megkerdezte, hogy mi az. Elmondtam, hogy az egy orszag jo messze, oda csak repulovel tudnank elmenni. Mondta, hogy akkor menjunk a repulovel. Mondtam, hogy majd elmegyunk, ha nagyobb lesz. Azota akarhanyszor azzal a jatekkal jatszik, mondja, hogy vegyunk repulot es menjunk Kinaba! :) Oh, ha az olyan egyszeru lenne edesem...
Szeret segiteni a hugat atpelenkazni, segit bevenni az utalt vitaminjaimat, fozesnel ha biztonsagos szereti megkeverni az etelt, segit mandarint pucolni mert mar megy neki egyedul, boltban o teszi a kosarba az arut, o dugja a leolvasoba a kartyat, ha olyan boltban vagyunk, akkor o teszi a vonalkodleolvasohoz az arut, o veszi el a blokkot, segit kivenni a mosott ruhat a gepbol majd kiteregetni, osszeszedni a szarazakat es ha olyan napja van szivesen ossze is pakolja a jatekait, ameddig a kedve kitart hozza :)
Szeret egyedul probalkozni az oltozessel, vetkizessel, cipohuzassal, sot legszivesebben at is pelenkazna magat, de ezt inkabb megtartjuk a szuloknek nevezett hazibolondoknak :)
Tunemenyes ketevesem.
Vannak nagyon kemeny napok, amikor sikitva menekulnek, de a nap vegen, amikor alszanak es kicsit lecsendesedik a vilag korulottem, akkor azonnal elkezd hianyozni a kis hangjuk, a lenyuk es alig varom, hogy reggel ujra kezdhessuk elolrol amit epp, hogy csak egy pillanattal ezelott hagytunk abba.
💜





Annabelle&Adelaide ugyanannyi idosen


2015. október 7., szerda

Welcome to the world Adelaide!


Masodik kis csodank, Adelaide szeptember 13.-an ejszaka erkezett meg hozzank, nagyjabol 12 ora vajudas utan.
3560 grammal es ki tudja hany centivel, ugyanis itt nem merik oket :)
Termeszetes (korhazban) szules, fajdalomcsillapitoszerek nelkul, vagas/repedes nelkul, hosszu nyomasok utan, egeszsegesen es erosen, cicire keszen bujt ki, gyonyoruen, tokeletesen. Az elso pillanattol szerelem es azota is.
Majd ha valamikor lesz idom, errol a szulesrol szivesen irnek, mert a vajudas es a szules nyilvan rettenetesen fajt, de teljesen mashogy eltem meg, mint Annabelle szuleteset.

Azota eltelt 3 het, Adelaide gyonyoruen gyarapszik a cicitejnek koszonhetoen es sajnos hasfajos o is. Ma telt be a pohar es holnap kezdjuk a "kiserletezest", hogy segitsunk rajta. Homeopatias granulatumot fogunk probalni, remelhetoleg segit neki.
A kinlodasok ellenere egy tunder, egyelore sotetbarna haja van ami eros fenyen voroses arnyalatu es szinten sotetbarnas szeme, ami meg valtozhat, de egyelore nem keknek tunik :)
Sokat alszik, rengeteget cicizik, nezelodik es 3 napja mosolyog rendszeresen rank. :)
Annabelle imadja, puszilgatja, szeretgeti, mesel neki, nagyon edes nagyteso. Oke, ha sir attol falra maszik es gyakran lelep a masik szobaba, mert nem birja a hangfrekvenciat de egyebkent orul neki :)
Az elso het nagyon huzos volt, teljesen kifordult magabol, aztan szep lassan (nagyon lassunak tunt) elkezdett helyrerazodni es beleszokni az uj helyzetbe. Aki arra tippel, hogy a cicizest nem adta fel es tandemszoptatok, az nyert :)

Az ejszakak egyelore huzosak, rendszerint masfel oraig elhuzodo kinlodassal-nezelodessel-bekakalassal-atoltozessel-cicizessel-maszkalassal-labdanpattogassal-ujracicizessel-ujrakinlodassal-ujranezelodessel es igy tovabb... Faraszto es sokszor a szememet nem birom nyitvatartani 10 masodpercig, de ez a korai szakasz sem tart orokke es ropke masfel-ket ev mulva majd megint aludhatok akar 5 orat is egyhuzamban :D

Viszont boldogsag van. Van ket gyonyoru lanyunk, egeszsegesek, imadnivaloak. Sok mindenert vagyok halas, ok a top 2.

Abban meg bizzunk, hogy neha lesz idom irni roluk, mert bizony nem lett egyszerubb az elet ket gyerekkel, viszont tokeletesen kikerekedett :)









2015. szeptember 1., kedd

Meg egyben vagyunk!

Annak uzenem, aki veletlenul erre jar es varja, hogy jojjenek a kepek a picurkarol :)
Csutortokon toltjuk a 39. hetet es akkor elmondhatom, hogy meg soha nem voltam ennyi ideig varandos, mivel Panni 2 eve 38 het 5 naposan szuletett.
Most ugy tunik tovabb megyunk majd, mert egyelore nagyon nagy a beke es a csend, kizarolag tegnap hajnalban ereztem emlitesremelto kemenyedeseket es 1-2 gyenge fajasszeruseget, de azok is azert jottek, mert Panni cicikezett, aztan el is tuntek.
Mondjuk most pont bekemenyedett a pocakom, amire roppant buszke vagyok, mert legalabb gyakorol. :)
A 9 honap alatt szinte soha nem ereztem Braxton Hicks kontrakciokat.
A magneB6-ot abbahagytam, teat iszom, intimtornat gyakran elfelejtem es a gatmasszazs valamiert durvan faj... Azert probalok kitartani legalabb par perc erejeig, de ahogy elkezdem mar nyusziteni tudnek a fajdalomtol, pedig nem durvaskodok.

Babokanak meg van minden, kimosva varjak a gazdajukat a kicsi ruhak, takarok, es szereztunk baby bouncer-t (rezgos pihenoszek) meg babahintat is, nem a nagyobbaknak hanem a picikeknek valot, tudod amibe szinten fekszik, az meg hintaztatja, zenel es nezegetheti a logo jatekokat... Remelhetoleg tetszeni fog majd neki. Nyilvan ezek nelkul is felnone, de ezuttal probaltam olyan dolgokat is beszerezni, amik Annabellenek nem voltak, kulonbozo okok miatt, de jol johetnek.
Es most kicsit komplettebben is keszulok a vajudasra es a szules utani idoszakra is.

Tegnap voltunk a tengerparton Lackoval kepeket kesziteni a varandos kismamatestemrol, ma pedig majdnem eljutottunk az erdobe, ahol szinten ez tortent volna, csak mas kornyezetben, de sajnos mire odaertunk mar nagyon huvos is lett, feny sem volt eleg, ugyhogy egy traumatikus pokkal valo talalkozas utan csak kattintottunk parat es jottunk is vissza.
Tekintve, hogy meg ma sem szulunk, igy holnap szerintem ujra nekiveselkedunk a feladatnak :)

Itt van nalunk Lacko mamaja (Zsike dedi), aki nagyon sokat segit nekunk abban, hogy rengeteget foglalkozik Annabellel, egesz nap megy a moka, kacagas es igy en is tudok haladni a dolgaimmal (akar fozes, mosas vagy meg kiirogatni par dolgot aminek utana szeretnek olvasni stb.) es az is nagy segitseg, hogy ha setalni megyunk, akkor nem nekem kell folyamatosan szorakoztatni es szaladgalni Bogyo utan, hanem seta utan letehetem a dagadt hatsom, mert bizony vannak olyan napok, amikor reggeltol szenvedek, maskor meg olyan csodalatosan erzem magam, hogy azt korulirni sem lehet! Minden nap mas es nagyon-nagyon jo erzes az, amikor az a bekes, vidam, nyugodt-kiegyensulyozott erzes ul rajtam..! Olyankor nem felek, nincsenek ketsegeim, aggodalmaim, csak nyugodtan, mosolyogva varom, hogy elinduljon a legkisebb tunder kifele.

Igy telnek a napjaink, de hamarosan minden ujra megvaltozik.

Gyere baba, varunk! :)


38. het

Varandos no egy kovon. Latod? :)

Bogyo gyakorol

Tundernagyteso

2015. augusztus 22., szombat

37. betoltve, szamolunk vissza :)

Csak egy gyors helyzetjelentes.

Hala a joo egnek, vernyomas mindeddig teljesen rendben van, pisiben semmi gyanus, baboka szepen novoget, 17.5 kilot "sikeresen" felszedtem, szivhang szuper, meretek rendben, nincs miert panaszkodnom.
Persze azert tudnek nyavajogni :)
Mindenem faj lent, nem ecsetelem, hogy mi-hol-merre-meddig, de ettol azert kisse szenvedek. A seta az embertprobalo muvelet, legszivesebben pingvinvagy kacsajarasban kozlekednek, akkor talan nem fajna annyira minden egyes megtett lepes.
Ma kiprobaltam, hogy ha marha gyorsan kozlekedek, akkor a buszkesegem legyozi a fajdalmat, ugyhogy csak ugy suhantam Annabellel es a szokasosnal tobben is bamultak meg, gondolvan, hogy milyen fitt vagyok igy az utolso hetekben is, csak epp azt nem ereztek amit en ereztem kozben :)
Egyebkent nem tudom, hogy azert-e, mert ez egy kis varos es viszonylag keves varandos not lehet latni, de ugy bamulnak (neha gatlastalanul) az emberek, mintha valami UFO lennek. Van aki csak utanamfordul es meg masodpercekig bambul zavar nelkul, van aki mosolyog es van, akirol meg sem tudom allapitani, hogy mit csinal, csak nezi a pocakom.
Lacko szerint mindez azert tortenik, mert annyira csodagyonyoru vagyok, hahaha. Hat az o fejukrol tenyleg nem tudom megallapitani, szoval annyiban szoktam maradni, hogy egyszeruen csak szokatlan latvany vagyok. Vagy legkozelebb rakerdezek, hogy neharagudj, miert bamulsz ennyire? :)

Szoooval, a 37. heten tulvagyunk, ugyhogy vegre "nyugi" van es egyuttal megkezdodott az igazi izgulas is!
Azon kapom magam, hogy egyik pillanatban tok relaxalt vagyok azzal a tudattal, hogy meg akar 3-4 het is lehet, mire tenyleg szulok, aztan eszembe jut, hogy haloo, akar barmelyik pillanatban is elindulhat es onnantol nincs pause, a nagy kaland ujra elindul! Olyankor pulzus felroppen es elindul a fejemben a vegelathatatlan lista azokrol a dolgokrol, amiket meg el akarok olvasni/megtanulni/megcsinalni/beszerezni/befejezni stb. mielott tenyleg itt lesz mar velunk a tunder.
Ez a resze a dolognak, hogy egyszeruen nem lehet tudni, hogy mikor indul el, hat tudja bizsergetni az ember porcikait :)

Azt is leszogezhetem, hogy most ido es energiahianybol adodoan kevesbe vagyok olyan preciz, mint amikor Annabellet vartuk.
A malnalevel teat iszom, az pipa.
Intimtorna minimum napi 1x par perc, nem tudom ez mennyire hatasos igy, de legalabb ennyi megvan... :)
Na es akkor jon a sorban a gatmasszazs... Egy darab este nem voltam meg kepes nekilatni! Amiota azt olvastam egy oldalon, hogy masodik gyereknel mar nem feltetlenul kell vele kinlodni, azota szinte felmentest adtam magamnak, sajnos.
Valami tudat alatt azt mondja, hogy nincs ra szuksegem. De csak hogy el tudjak szamolni a lelkiismeretemmel, hetfotol ezt is beiktatom, aztan "rajtam ne muljon" felszolitassal bizom a legjobbakban.
Estenkent megeszek 5-6 datolyat, allitolag az is segit a konnyebb tagulasban az "uj kutatasok szerint".

Baba a pocakban szerencsere nagyon aktiv, ami egyben megnyugtato es hmm kenyelmetlen is :) De turom, mert tenyleg orom erezni, hogy jol van, ficankol es reagal hangonkra, mozdulatokra, szoval mar tenyleg majdnem itt van, csak meg uszkal bent kicsit.

Annabelle... Ma eloszor 6 szavas mondattal nyugozott le minket!!! (Nagyjabol 12x szamoltuk meg, hogy tenyleg 6 szo volt-e, de annyi!) A mondatot mar elfelejtettem jo terhes modjara, de ezzel sikeresen demonstralta azt, hogy megeri mindent akar hetvenketszer elismetelni neki, mert nagyon szivja magaba a szavakat, kifejezeseket. Rakja ossze a kis fejeben, halkan ismetelget szavakat, mondatokat amit hallott es aztan legkozelebb mar o is hasznalja.

Emellett vannak meg szerencsere egyedi kis szavai, amik nagyon edesek, ime par:
Gitorlázik - gitározik
Bácsikok - bácsik
Szökki - jössz ki
Nem kéki - nem kéri (bar ezt mar kezdi elfelejteni)
Apájhoz - apàhoz
Anyájhoz - anyához
Ehhézzük - megnézzük (lassan szinten ezt is javitja mar)

Es ami nagyon aranyos szerintem, hogy sokmindenhez, amit szeret, odateszi a szo ele, hogy "kedves".
Kedvesparna, kedveskonyv, kedveszsirkreta, stb. :)
Ez valoszinuleg onnan maradt meg benne, hogy sokat magyaraztunk kedves emberekrol, akik szeretik ot es egyfajta pozitiv erzeskent maradt meg benne, amit hozzakapcsolt a kedvenc kis dolgaihoz.
Hihetetlen memoriaja van, meg mindig azokat a dolgokat emlegeti, amik Magyarorszagon tortentek vele es pontosan emlekszik a reszletekre is.
Sokszor mondja, hogy nemsokara jon ki a kisbaba es meseli, hogy majd lefektetjuk, adunk neki ciciket, hamikat, simizzuk, hozunk neki konyvet, csereljuk a pelusat... A kisbabajan gyakorol, leulteti es mesel neki, megkinalja abbol amit eszik, puszilgatja, enekli neki a tente babat. :) Remeljuk majd akkor sem retten nagyon el, ha meghallja az igazi hugikajanak a hangjat, ugyanis a babasirasra eleg erzekeny, azonnal meg akarja vigasztalni a celszemelyt.
Amiota van elotejem, azota szeretne tobbszor jonni cicizni (es persze az intenzivebb szivastol megjobban faj, hurra) de megmondom oszinten altalaban sikeresen elterelem a figyelmet valami massal... Egyreszt mert egyre gyakrabban fajdogal kozben vagy utana a pocakom, masreszt meg tenyleg faj. Azzal a minimal mennyiseggel sokra ugysem jut, szoval nem taplalekot vonok meg tole, hanem egyszeruen csak probalom minimalizalni a sajat epelmejusegem megorzese erdekeben.
Szobatisztasaggal ugyanott tartunk, errol ujdonsagot nem mondhatok.
Az etvagya most megint nagyon jo, a delutani alvast eroltetni kell, kulonben eszebe sem jutna, de cserebe este hamarabb es konnyebben alszik el, ugyhogy ha koran kel, akkor leteszem delben (ha sikerul), ha kesobb, akkor meg csak este fekszik kicsivel elobb.
Tovabbra is rengeteg gyumolcsot es zoldseget eszik, ennek nagyon orulunk. Minden reggelink majdnem egy nagy adag turmix es heti tobbszor (volt, hogy minden este egy ideig ameddig el nem fogyott a zoldsegunk) salatat vacsorazunk. Kap hozza husit ha ker meg kenyerkockakat, de alapvetoen a salatat ugy osszerakva nagyon szereti es szerencsere attol nem forgolodik ejszaka, nem kinozzak a pukik, jol alszik es ez nagyon fontos, mert sokszor van az, hogy lefekves elott meg eszik valamit amitol aztan orakig tekereg az agyban, mert pukiznia kell. Es masszirozom meg tornaztatom, de nem mindig lesz jobb tole.
Napkozben is kap gyumolcstalat, amibol a nap folyaman szemezget, mindig elfogy.
Mar csak az kene, hogy legyen penzunk organikus (bio) gyumolcsokre meg zoldsegekre, mert igy meg nem az igazi... Idobkent meg tudjuk venni az organikusat, de nagy tetelben nem birnank.

Most pedig megyek, megiszom a kis malnalevel teamat, megeszem a kis datolyaimat, beveszem a mareknyi terhesvitaminomat es joejszakat, holnap uj nap, laza vasarnap, remeljuk napsutessel megragyogtatva, mert mar minden megvan a pocakfotozashoz, amit majd egy erdoben szeretnenk harmasban (+1 pocaklako) megvalositani. :)

Igyekszem meg irni mielott nagyon elesednek a dolgok, addigis nyomok par kepet, amit itt a telefonon talalok.

Mindenjot :)


37. het

36. het












2015. augusztus 1., szombat

Kozeledunk :)

Udvozlet mindenkinek,

Ez egy osszefoglalo bejegyzes lesz, a lenyegrol, csak hogy megis nyoma legyen es nagyjabol tartani tudjam magam az "idonkenti" frissiteshez.

Lassuk csak mik is tortentek velunk az utobbi idoben:

Junius elejen autoval elutaztunk Magyarorszagra,  meglepetesvendegnek erkeztunk Anyukam 50. szuletesnapjara es termeszetesen tortent hatalmas csaladlatogatas Nagybaracskan, Budapesten es baratokkal valo talalkozas Szegeden, Budapesten.
Sokmindent tudnek meselni az utrol, az ottletrol, az elmenyekrol, de igyekszem nem belemerulni, inkabb a lanyokra koncentralni most.
Annabelle egyebkent hosiesen viselte a 36 oras autoutat, nem mondom, hogy konnyu volt, de rosszabbra keszitettem magam. Imadta a nagybaracskai tartozkodasunkat es ugyanez mondhato el Budapestre is, ahol imadott dedijevel lehetett vegre ujra.
Sokat jatszotereztunk, mokaztunk, jol erezte magat, voltunk strandolni 2 helyen es Pecsen, Szegeden is. Volt fogorvos, ultrahang, borgyogyaszat, okmanyok intezese is. Nyaralas nem :)

Annabelle HOLNAP 2 eves lesz, ez egyszerre sokkolo es csodalatos!
A pici lanyka a pocakomban pedig csutortokon 35 hetes lesz. Nem is tudom melyik a sokkolobb :)

Szerencsere nagyon jol vagyunk, en az egyre novekvo es feszulo pocakommal mondjuk egyre nagyobb kihivasokkal talalkozom, de nem telik el ugy nap, hogy ne lennek halas azert, amiert egy masik egeszseges kis teremtmenyt noveszthetek odabent.
Par napja voltunk a midwife-nal, megtapogatta, szivhangot neztunk, atneztuk a vereredmenyeket es beszelgettunk tobbmindenrol.
A baba feje (allitasa szerint) meg nincs teljesen lent (na ezt erosen ketsegbevonom, mert setalni sokszor alig birok a nyomastol odalent), ez teljesen oke ebben a szakaszban es nem teljesen "fuggolegesen" all (ul? kuporodik?) szerinte, hanem kicsit ferden. Erted :D Szinten semmit nem jelent, mert vajudas alatt is meg ahogy akar ugy fordul/mozog, csak epp akkor ilyen pozicioban volt, szerinte.
Nagyon aktiv baba egyebkent szerencsere, esos napokon kicsit kevesebbet mocorog, de egyebkent nem ijesztget azzal, hogy nem rugdos eleget, ami jo jel :)
Szivhang alapjan o egy "nagyon boldog baba", azt is tokeletesen rendben talalta.
Vereredmennyel minden prima, vashianyos sem vagyok(!) (koszi Floradix - azt szedek) es minden mas is rendben van. Hurrraa!
Pisit is neztek de csak nagyon keves sikerult, emiatt (vagy ettol fuggetlenul) talaltak benne hugyuti fertozesre utalo bacikat, de mivel semmi olyasmira utalo tunetem nincs, ami ezt alatamasztana, ezert annyiban maradtunk, hogy legkozelebb (5-en) is megnezik es kiderul. Valoszinuleg semmi es csak a keves pisi miatt tunt ugy. Meglatjuk.
Pocakot is mert, merete tokeletes es az ultrahang szerint is korahoz kepest megfeleloen novekszik. 5.-en megint nezik ultrahangon, hogy gyarapszik-e jol a kicsi lany, mivel Annabelle kis sullyal szuletett.
A midwife szerint most kisebb az esely arra, hogy ujra beut a magasvernyomas-para, de mivel elozoleg volt, igy meg mindig a magas kockazatu csoportba vagyok sorolva, szoval "majd kiderul". A tuneteket legalabb mar tokeletesen ismerem es minel hamarabb tudnanak beallitani, hogy rendben legyunk. Persze egyertelmuen azt kivanom, hogy ezuttal ezen ne kelljen keresztulmenni...
Beszeltunk meg arrol az esetrol is, amikor meg napokkal ezelott "esemeny" utan elegge elkezdtem fajni (konkretan olyan vajudasi fajasaim lettek, csak sokkal kibirhatobbak). Annyiban maradtunk, hogy ha legkozelebb is ilyen tortenik (marmint fajasok), akkor szepen beballagunk a korhazba es letesztelik, hogy a testem tenyleg termeli-e mar azt a hormont, ami akkor indul be, amikor az igazi vajudas kezdetet veszi. Ha igen es a fajasok nem allnak le (elso alkalommal kb. 2 ora utan elmultak es be is aludtam kozben) es meg nem toltottem be a 37. hetet, akkor megprobal(hat)jak megallitani a fajasokat, emellett tudoerlelot adnak a babanak, biztos ami biztos alapon, hatha tenyleg szules lesz a vege.
Azok a babak, akik a 35. het utan szuletnek altalaban teljesen, tokeletesen jol vannak, nincs kulonosebben szukseguk semmilyen specialis ellatasra, de termeszetesen nagyobb figyelmet kapnak. Ha mostanaban kellene/kellett volna szulni, akkor sajnos nem maradhattunk volna Aberystwyth-ben, mert itt nincs olyan specialis reszleg, ahol a koraszulotteket teljesen el tudjak latni.
De ugy erzem nem kell nagyon aggodni, baba bent nagyon jol erzi magat es azota semmi arra utalo jelet nem kuldott, hogy korabban szandekozna megerkezni. Ettol fuggetlenul mi mar elkezdtunk keszulodni es egyre izgalmasabb a varakozas. Annabelle minden nap elmondja, hogy "nemsokara jon a baba" es mindig megbeszeljuk, hogy majd miket lehet vele csinalni/a baba miket fog csinalni, ha mar itt lesz velunk. Ugy tunik mar nagyon varja es a kisbabajan gyakorol, simogatja, puszilgatja, cumit ad neki meg cumisuveget, mutatja neki, hogy mik vannak a konyvben, altatja, csititja ha "sir" es ugy alapvetoen elegge ra van hangolodva a babazasra.
A szuleskor elvileg (bizzunk benne!) itt lesz mar a dedije es akkor valahogy ugy tervezzuk megvalositani a dolgokat, hogy Lacko valamelyest bent tudjon lenni velem, foleg a vegen, amikor kibujik (es remelhetoleg ismet az o kezebe erkezik majd), talan ugy, hogy dedi es Annabelle bent lesznek a korhazban valahol a kozelben es akkor nem kell majd teljesen apa es anya nelkul lennie sokaig, mert egy ido utan biztosan keresne minket. Attol fuggetlenul, hogy kb. 2 percre van a korhaz autoval. Sietve 1 :D
Terveim szerint ameddig lehet itthon fogok vajudni es ameddig birom nem kerek epiduralt :)
Sokat gondolkodom ezen es most ugy vagyok vele, hogy elsore sikeresen bebezonyitottam magamnak, hogy 2 nap vajudas utan is kepes vagyok termeszetesen, fajdalomcsillapitas nelkul megszulni a lanyomat, de ha ezuttal is ennyire elhuzodik a kezdeti szakasz es tenyleg napokig tart a szenvedes (mert az volt, nem kertelek), akkor most nem szeretnek hos lenni magamnak ujra, inkabb legyen egy par ora pihenom es maradjon erom a vegere is, hatha nem merulnek ki es tornek ossze annyira lelkileg sem...
Viszont, ha a tagulas gyorsabban tortenik es mondjuk egyertelmuen rovidebb ido alatt fog lezajlani a tagulas-szules, akkor nem szeretnek fajdalomcsillapitast. Van annak is kulonbozo hatranya es en a legoptimalisabb lehetoseget szeretnem a babamnak, komplikaciok nelkul. Remelhetoleg a sokhonappal ezelotti mehszajlezerezes nem fog bezavarni es ugyesen tudunk haladni majd a 9-10 centimeter fele.
Hamarosan elkezdem inni a malnalevel teat es a gatmasszazst is, az intimtorna egy ideje megy es elkezdtem a Hipnoszules konyvet is elolvasni, de egyszeruen nem haladok vele... Valoszinuleg nem vagyok eleg elszant vagy egyszeruen csak nem tudok elegge hinni a "fajdalommentes szulesben", az elso tapasztalatombol kiindulva. Vagy csak tudom, hogy ahogy estenkent elkezdenem gyakorolni a melyrelaxaciot, azonnal bealudnek... :)
Nagy tervem meg valamikor az eletem soran dulaval hipnoszulni, kiprobalva a homeopatias keszitmenyeket a szules alatt es azutan, termeszetes fajdalomcsillapitasi technikakkal vajudni, a mehlepenyemet bekapszulaztatni es a babanak gyogynovenyes furdot adni elso furdetes alkalmaval. Ehhez perpillanat nincs eleg penzunk (dulat fogadni itt szamunkra egy vagyon lenne) es itt meg is bukik nagyjabol a dolog nagy resze. Majd kesobb..., ezt kell mondjam es biznom abban, hogy lesz meg alkalmam es lehetosegem a nagy tervem szerint eljarnom.
Szoval, keszulodunk, fejben, testben es lelekben, a hetek mennek es kozeledik a "mar barmikor elindulhat" tag idopontja.
Alapvetoen pozitivan es nagyon bizakodoan allok az elottem allo nagy feladathoz es oszinten bizom benne, hogy ezuttal is olyan baratsagosan vegzodnek a dolgok, hogy sem vagni, sem varrni nem kell majd, fogot es tarsait elfelejthetjuk, inditassal nem kell erolkodni, szivhang vegig stabil marad es baboka szepen jon majd kifele a megfelelo pozicioban a megfelelo sebesseggel. Szazfele komplikacio lehetseges, a legkisebbtol a legvegzetesebbig, de pozitiv szulesre keszulok. Persze nem tudom teljesen ignoralni a "mi van ha..." kezdetu gondolatfoszlanyokat, de erre az esetre ugy keszulok, hogy majd ott, adott szituacioban a leheto legmegfelelobb dontest igyekszem meghozni es alkalmazkodni a tortenesekhez, ha lehet.
Valamiert olyan erzesem van, hogy ez egy teljesen mas tipusu elmeny lesz majd, remelhetoleg pozitiv ertelemben veve.
S mielott nagyon belemerulnek a szules es varandossag csodalatos, atszellemult es idonkent diszkomfortos allapotaba, inkabb meselek kicsit TunderAnnabelle-rol, mert rola is lehetetlen csak par sort irni...

A nagylanyunk folyamatosan beszel. Folyamatosan. 2-3 szavas mondatokat mond es naprol-napra hihetetlenul fejlodik a szokincse, egyre szebben es valasztekosabban igyekszik kifejezni magat es iszonyuan tud koncentralni arra, amit epp mondani akar. Ha valami ujat akar megjegyezni, akkor magaban, halkan ismetelgeti, memorizalja az adott szot.
Gyonyoruen mondja ki az angol szavakat.
Mult, jelen es jovoidoben beszel, szinte hiba nelkul. Sajat magat meg tobbnyire "Annabelle"-nek hivja es E/3-ban beszel magarol. Nagy ritkan mondja, hogy EN.
Mindent kommental es ismetel, amit mondunk. "Megyek mosogatni. Azt mondta anya." "Csinalok salatat. Azt mondta apa." Ha magatol mond valamit ami epp tortenik (pl. "elment a mentoauto. Hangos."), akkor nez rank es bologatva azt mondja "Ponnntosan!" :D Megszokta, hogy ezt mondjuk amikor jol mondja.
Ha jol lakott vagy eleget ivott, azt mondja "Nem kersz tobbet" es naponta 100x jatszunk bujocskat, o elbujik es cukin azt kerdezi "Hol van Annabelle?" :)
Ha valamit szeretne de egyedul nem megy neki, akkor jon es kerdezi/mondja, hogy "Kiprobaljuk."
Minden peluscsere kozben mondja, hogy "Kell kakilni" es olyankor megyunk a WC-re, pisil bele es nagyon buszke magara. Kakilni meg nem kakilt bele, meg nem szol elotte.
Ha ehes, azt mondja "Kersz meg hamikat", ha szomjas "Kered iszikedet".
Ha faradt: Annabelle tentezik.
Ha konyvet szeretne nezni: Nezzuk meg kovenytet (konyvet).
Ha a classic fm-et szeretne hallgatni (klasszikus zenet jatszo radio): Hegedut szeretned!
(Imadja a hegedu hangjat es teljesen atszellemul ha hallja, ra is jatszik, kozben mosolyog magan, mert tudja, hogy mennyire tetszik nekunk ez a szineszkedes. Ugy csinal, mintha o hegedulne vagy lenne a karmester, a vegen meg elegedett fejjel meg is hajol, eskuszom :D).
Par napja emlitettuk neki, hogy nemsokara szulinapja lesz, azota naponta tobbszor eszebe jut es mondja, hogy "Annabellenek szuletesnapja, nemsokara. Kapsz tortat. Anya suti."
Naponta hatvanszor jon es olel meg bennunket, ilyenkor azt mondja "Hug-ot." Azaz oleles-t. Es a kis karjait a nyakunk kore fonva, becsukott szemmel olel. Csodalatos. Egyszeruen csak csoda.
Jon a kis szajaval es mondja, hogy "puszikat!" vagy "kiss-kiss-t kapsz" es mar osztogatja is a csokokat.
Ha valaminek nagyon ellenall, akkor azt mondja "Nem akarja Annabelle!" es keszen all az Oscar dijas alakitasra szenvedesbol :)
Elalvas elott meg cicizik es ha tul koran probalom lecuppantani rola, akkor egybol jon a "Kersz meg cicikedet!". Szerencsere ejszaka mar nincs cici, napkozben sem jut eszebe csak delbeni alvaskor meg esti lefekveskor. Ennyi jar :)
Sok szenvedes utan kimondhatom, hogy ez igy mindkettonknek megfelel, en ennyi fajdalmat tudok jol toleralni, neki pedig eleg ez a 2-3 alkalom, mert egyebkent egesz nap olelve, puszilva, imadva van. Ejszaka is visszaalszik, ha melle bujok es simogatom. Ugyanis mar mellettem alszik a kis matracan, nem koztunk. Kivancsi leszek hogyan viszonyul majd ahhoz, hogy a kisbaba folyamatosan cicizni fog. Hmm... Jo kerdes :)
Hizni nem hizik, viszont nott az utobbi idoben eleg jelentosen, a nadragjain latom, hogy hirtelen a nagy reszebol villog ki a bokaja :)
Mar lehet vele egyezkedni, ertelmesen megbeszekni dolgokat, hogy mit miert nem szabad vagy mi hogyan fog tortenni es teljesen egyuttmukodo ha minden rendben van, nem tul faradt es kaja is van eleg a pocakban. Na neha azert vannak kiborulasok, nyilvanvaloan, de egyre hamarabb le lehet targyalni vele a szituaciot.
Mas gyerekek fele is nyitottabb, mar mer kozeledni, neha csak megsimogatja oket ugy futolag, neha csak kozelrol nezi oket vagy utanozni kezdi a masikat, de altalaban mindig erdekli, ha masik gyerek van a kozelben. Persze akkor figyel a legjobban, amikor az hisztibalhet nyom le vagy nagy elvezettel csinalja a legnagyobb rosszalkodasokat (vagy eszi ketpofara a jegkremet, csokit, chips-et). Aztan lehet neki magyarazni, hogy amit latott az nagy butasag volt a kisgyerek reszerol... Koszi neveletlen angol gyerekek :D
Huhh, sokmindent tudnek meg meselni rola, reggelig szerintem abba sem hagynam...
Imadunk festeni, rajzolni, ragasztani. En egyebkent is a mandalarajzolast es festest alkalmazom lazitasnak es ugy tunik ez pelda a szamara, mert folyamatosan rajzol es egyre celtudatosabban probalja a formakat leutanozni.
Segit mindenben amihez kedve van, a ruhak teregetesetol a vacsora megkavarasaig.
Egyedul probal oltozni-vetkozni, cipot egyedul huz es vesz le, meg amit sikerul azt o megoldja maganak.
Kezmosas megy egyedul, fogat en mosom a hatekonysag erdekeben.
Rengeteg gyumolcsot es zoldseget eszik, kedvence a piritos kenyer, turmix, salata, rizi-bizi, csirkemell, kefir, mandulatej, datolya, zabkasa, melegszendvics, kolesgolyo, tokmag, mazsola, fetasajt, savanyu es kovaszosuborka, cekla, de nagy baratja a tesztas kajaknak es azt a pizzat is szivesen eszi, amit mi csinalunk itthon. Nagyon izlik neki minden, ami savanykas.
Total apja :)
O valasztja ki a ruhat, amit felszeretne huzni (na ebben eleg akaratos) es nem mindegy az sem, hogy a pottyos vagy a sima hajcsatt van a hajaban.
Naponta 100x enekelteti el velunk ugyanazokat az enekeket es parat mar o is tud szinte vegig vagy legalabb is a nagy reszet, ha nem is tokeletesen (Baa-baa black sheep, Hej pari-paripa, Kiskacsa furdik, Twinkle-twinkle little star, Suru erdo, Johnny whoops, Log a laba, Cirmos cica hajj, Hop like a bunny, Row-row-row your boat, Mokuska-mokuska felmaszott a fara, Ez elment vadaszni... stb.)
Szamol majdnem hibatlanul 10-ig, egyelore magyarul de kezdi mar angolul is.
Kovetkezo az ABC :)
A szinek kozul a pirosat es keket megismeri szinte hiba nelkul, sokszor megy a sarga is.
Szeret kirakozni, epiteni, autozni, a zenelos jatekaival szorakozni, de alapvetoen kepes (lenne) egesz nap konyveket, ujsagokat nezegetni es rajzolni, foleg ha kozben zenet is hallgathat es kozben valaki adagolja a szajaba a barackot kortevel :D
Nagy mokamester egyebkent, az apjaval a legnagyobb bajnokok a viccelesben, birkozasban, kergetozesben, bujocskazasban. :) Imadom hallgatni mikozben fozok vagy mosogatok, ahogyan hancuroznak, a gondor kacaj csak ugy gurgulazik ki a szobabol :)

Igy vagyunk mi, elvezzuk az utolso heteket harmasban a picibaba erkezese elott es az egyetem oszi szemesztere beindulasa elott, amikor meg egyutt tolthetunk minden reggelt, delutant es estet, nekem a stresszintem kordaban tarthato es Lackoval is jobban van idonk egymasra, mint suliidoben. Meg nem tudom hogyan fog kinezni a dolog 2 gyerkoccel, ha neki majd ujra keszulni kell orakra, vizsgakra, de majd akkor nyuszogok ezen, ha ideje lesz.

Addig pedig halas vagyok azert, amink van, mi, egymasnak es hamarosan egyel tobben, egy uj tunderkismanoval gyarapodva.
Nagyon varjuk mar! <3

Szep napokat!



Nati



2015. május 19., kedd

Majusunk


A hetkoznapjaink eleg egyforman telnek. Ez egyreszrol eleg monoton, masreszt meg halat adhatok az egnek, hogy a gyermekem egeszseges es nem arrol szolnak a mindennapjaink, hogy korhazba jarkalunk vele/hozza. Amikor ilyen torteneteket latok, olvasok, olyankor mindig elont a hala es ha epp tokre elegem van abbol, hogy minden nap szinte percre pontosan ugyanugy zajlik, akkor megprobalom visszarangatni magam a szepseges valosagba, miszerint sokan halat adnanak azert, ha az en egyszeru kis eletemet elhetnek.
Ennek ellenere megis van, hogy elbukom es eluralkodik rajtam egy erzes, hogy de jo lenne holnap mar vegre egy uj helyre menni, uj arcokat latni es kicsit megkavarni ezt a minden nap ugyanugy zajlo napirendet.
Szoktam gondolkodni ezen, hogy vajon mas kisgyermekes anyukak is igy vannak ezzel, hogy mennek veluk a napok, teszik amit tenniuk kell, orulnek ha utolerik magunkat, van mindig tiszta ruha, van etel a hutoben, viszonylag rendben van a lakas es termeszetesen minden mese hatszor el van olvasva, minden allat ketszer le van rajzolva, minden mondoka haromszor el van ismetelve es minden baba gondosan fel lett oltoztetve. A gyerek taplalva van, anyuka feje delutan 5-re nagyjabol emberi keretet olt es meg jo ido eseten par ora a levegon is ki lett pipalva. Es eltelt egy ujabb nap. Es reggel felkelunk es kezdjuk az ujat.
Ez egy pici hely, innen a legkozelebbi nagyobb varos is 3 orara van, szoval elegge be vagyunk ide szorulva... Es a boltok, a jatszoterek, a parkok, minden nap ugyanazok. A konyvben a mesek, a kepek a falon, az egyelmegegykicsit, a deemuszajcipotishuzni, a mindjartottvagyunkcsakmegegykicsitbirdkik, ezek nem valtoznak. Biztos, hogy mindenki ugyanazt csinalja es ez csak surubb, ha az embernek tobb gyereke van. Tobb ido megy el a rutinra, meg gyorsabban mennek az orak, a napok, a hetek, a honapok es egy ido utan mar fel sem tunik, hogy szalad az ido az "anyuka-uzemmodban".
Sokat gondolok azokra az ismeroseimre, barataimra, akik babat varnak vagy terveznek, hogy bizonyos dolgokrol mennyire fogalmuk sincs (es nekem sem volt), hogy milyen lesz majd, ha teljesen atallnak erre az uzemmodra. Persze minden elet mas, tudom en es az is eleg specialis, hogy en par oraban sem dolgozom, csak Pannival vagyok egesz nap plusz egy masik babocat novesztek, emellett nincsenek ITT barataim, nem jarkalok el senkivel teazni, kavezni, nem latogatok meg senkit, satobbi. Havonta-kethavonta talalkozok egy masik Magyar csaladdal kb. 1-1,5 orara. Ez nem panaszkodas, hanem csak meselek. Ha nagyon akarnek, nem telne sokba ugy osszehaverkodni emberekkel, hogy talalkozgassunk stb, de valahogy nem akarom. Vagy frusztral a nyelvi nehezseg vagy inkabb az, hogy megis jobban elvagyok kettesben a lanyommal, de valahogy nem lepek igazan erre a palyara, hogy nekem uj barataim legyenek. Masreszt melyseges huseget erzek a mar meglevo barataim irant, nekem OK az igaziak, oket akarom, csak ez ilyen tavolsagbol ugyebar eleg nehezkes. Es inkabb vagyok ugy, hogy ritkan talalkozom veluk, de AZT a szivemben orzom, dedelgetem akar hosszu evekig is, minthogy legyenek felszines kapcsolataim csak azert, hogy legyen indokom eljarkalni otthonrol meg fel tudjak mutatni nehany cimborat, akik a kulvilag fele lennenek egy bizonyitek, hogy huu de jol elhaverkodok en itt, kerem.
Ha ugy alakulna, hogy valakivel osszehoz a sors, persze nem allnek ellen, de igazabol nem ezt vonzom, szerintem.
Ha emberek koze vagyodom, akkor beiktatok egy-egy hordozos klubot vagy baba-mama klubot, de ide inkabb Panni miatt megyek, ha megyek, hogy neki legyen tarsasaga. Ennek ellenere ilyenkor is velem szeretne jatszani, o sem az a hirtelen felmelegedo tipus es a gyerekek nagy resze meg ha o kozeledik is aranyosan vagy elutasito vagy annyira kicsik, hogy nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Ugyhogy ettol nem igazan gyarapszik. A jatszotereket sokszor a tinik lepik el, zenet hallgatnak hangosan, vinnyognak, visitoznak, orultkodnek, csunyan beszelnek, elfoglaljak a hintat, csuzdat es magukra vonjak a figyelmet. Persze, jobb, mintha kocsmaznanak vagy a jatszoter mellett szivnak a fuvet, de ennyi idosen talan kene mar annyira ertelmesnek lenni, hogy figyelembe veszem, hogy ha egy szamomra nem eppen korban megfelelo helyen tengetem az oraimat, akkor legalabb igyekezzek annyira alkalmazkodni, hogy masokat csak minimalisan zavarjak a jelenletemmel... Persze, a tinikre nem ez a jellemzo, de nekem speciel 2 valasztasi lehetosegem van jatszoteret valasztani es az egyikre mar pont miattuk nem vagyok hajlando vinni a gyerekem, szoval ezzel nekunk artanak.
Marad a masik.
De inkabb viszem Pannit parkokba piknikezni, buborekot fujni, labdazni, viragot szedni, madarat kergetni, mokust furkeszni, vonatzakatolast hallgatni es mas embereket bamulni, mint hogy bosszantsam magam a tiniken vagy a taknyosfeju gyerekeken vagy hogy kette fujja a fejunket a szel a maradek egy jatszoteren :D
Ugy tunik ma panaszkodos napot tartunk, ugysem irom ki magambol gyakran, ugyhogy akit zavar, az most kapcsoljon inkabb az RTL klubra.

Pannira nem tudok es nem is akarok panaszkodni, ha kiborit, az nem igazan az o hibaja, hanem a sajat gyengesegeme. Es az utana kovetkezo buntudat es lelkiismeretfurdalas meg rosszabb... Ebbol tanulva ugy erzem, hogy lassan mar fejlodok es igyekszem az adott helyzetben eszbekapni, amikor turelmetlen lennek vagy kicsit hangosabban mondanam, amit akarok (tudod, amikor ugy beletudnal uvolteni a kisparnaba eleg rendesen), mert magamnak elozom meg a gyotrodest. Folyamatos param ugyanis, hogy tokeletesen tonkreteszem a gyerekemet azzal, amilyen vagyok. Ahogy mondok dolgokat, amikor kimerult vagyok, elegem van es o csak tancol az utolso gyenge kis idegszalamon. Tudom, hogy nem direkt csinalja, de megtortenik. Es nagyon nehez olyankor nagy levegot venni es nyugodtnak maradni, amikor legszivesebben kilonem magam a vilagurbe egy fel orara, levegozni, kizokkenni.
Igen, ilyenkor tudom, hogy szar anya vagyok. Pedig nem beszelek igazan gazos dolgokrol. Csak egy-egy hangosabb mondat, erosebb hangsuly vagy tenyerbe temetett sajat arc a tehetetlensegtol, hagyni a gyereket kicsit kivisitani magabol az akaratot ahelyett, hogy hatvanhatodszorra is elmondjam ugyanazt, hogy sajnos az olloval nem fog jatszani akkor sem, ha az a vilag legnagyobb mokajanak is tunik. Es kozben ostorozom magam, hogy ha ket pillanatra nem hagytam volna szem elott a rohadt ollot, akkor ez a kiborulas most nem lenne...
Es akkor is mar a buntudat, amikor reggelente nem tudok mosolygos fejjel rogton ugy allni a rendelkezesere, ahogy o azt diktalna. Ugyanis ha o felebred, akkor azon nyomban ugy porog es kell neki egyszerre, AZONNAL minden elkepzelheto, hogy en azt kovetni sem tudom. Ennek erdekeben minden este bekeszitem az innivalojat es valami kekszet vagy muzlit az agy melle, hogy legalabb egy kis idot nyerjek ezzel, de az esetek 80%-ban az a keksz nem jo, neki alma kell es nem eri el kint AZT a konyvet, amit el akar erni.
Hol van ilyenkor a csodagomb, amit megnyomok magamon es en is beindulok 3 mp alatt?? Es az a gomb hol van, ami abban segit, hogy amiatt ne legyen lelkiismeretfurdalasom, mert nekem ez nem megy..? Neha megy, olyankor nagyon megveregetem a vallam, de ez a ritkabb.
(Es a hamarabb lefekves sem segit nalam, egyszeruen lassan indulok be reggel, ez van.)

Terjunk vissza Annabellere.
Hogyan tudnak erzekeltetni, hogy mennyire ugyesen beszel? Hasznalja a T targyragot, tobbes szamot, mult idot.
Ugy rakja egymas melle a szavakat, hogy abbol mondat lesz es naponta rukkol elo valami uj szoval, amit valamikor hallott es megjegyezte. Elkepeszto! Sokszor fogalmam sincs, hogy mikor mondtam azt a szot, de o mar hasznalja...
Es az uj kedvence (remelem igy is marad), hogy odajon hozzam, azt mondja "hug" (azaz oleles) es megszoritja a nyakam vagy edesen hozzambujik, korbefonja a nyakam a kis karjaival es ugymarad. Istenem, hat ennel csodasabb erzes nincs is! ! !
Ha pelekazom, keri a nyakam es akkor is megolel.
Sokszor keredszkedik fel, szeret kezben, kozel lenni. Ha kerem, hogy jojjon a laban, akkor elfogadja es jon, de alapbol, ha mondom, hogy gyere menjunk a szobaba megkeresni ezt vagy azt, akkor mar jon is es maszik ram :) Ha anyahianya van vagy szeretne bekapcsolodni abba, amit csinalok, akkor azt mondja "anyahoz!" es mar kapaszkodik is belem. Nem teher, orulok, hogy igenye van a kozelsegre. Ha valamiert nem tudom cipelni, akkor megerti, maximum kicsit magyarazni kell neki, hogy anyanak most faj a pocakja vagy nem erzi jol magat es akkor eleg neki, ha kezen fogva setalunk el masik szobaig :)

A pocakot sokszor simogatja, puszit ad a kidudorodo koldokomre, koszon a babanak bent es jol meg is szokott rola gyozodni, hogy biztosan eszrevegye, hogy hozza beszel, mert nyomogatasban meg ranehezkedesben nincs hiany :) Neha ugy erzem, hogy azonnal kipreseli belolem a gyereket, de szegenykem legalabb szokja, hogy majd kint is folyamatosan tutujgatva lesz, hol lagyan, jol kicsit eroteljesebben :)
Mocorgassal es rugdosassal szokott reagalni az ilyen tipusu szeretetre a nagytesotol, amit a hugyholyagom koszon meg olyankor, gondolom szolidan probalja a tudtunkra adni, hogy nem baj, ha nem hagyjuk aludni, lesz ez meg forditva is, csak varjuk meg a szeptembert :)

Es en amennyire be tudok tojni az kicsi baba erkezesetol, annyira varom is. Tudom, hogy az eleje (az elso felev) az eleg kemeny osszeszokas lesz, vegtelen kimerultseggel es szamtalan lejto megmaszasaval testileg-lelkileg, de ahogy novekszik majd, ugy jovok bele en is a ketgyermekes anyukak rutinjaba. Remeljuk :D A nagyonfontos, hogy Annabelle jol viselje majd a valtozast es ne zavarkent elje meg, hanem razodjon majd o is bele abba, hogy anyanak bizony mar ketfele kell figyelni, teljesiteni. Nagyon probalok majd extra figyelmet forditani arra, hogy tudja es erezze, hogy ugyanugy imadom, ahogy eddig, engem meg nem elraboltak mellole, csak most valaki masra is figyelnem kell, etetnem kell, popsit torolnom kell, altatnom kell, satobbi. Feltem ot ettol a nagyteso feladattol, de kozben alig varom, hogy szepen osszeszokjanak es ott legyenek egymasnak, ahogy majd lesznek is, par honap utan...

A WC-be pisilest, kakilast meg nem tettuk rutinna, multkor amikor kerdeztem, hogy szeretne-e a WC-be pisilni, akkor igennel felelt, mentunk is, pelus le, szukito fel, Annabelle pedig mint aki mar ezer eve ezt csinalja, belepisilt. Kert papirt, megtoroltuk, lehuztuk, kezmosas, szevasztok.
Masik alkalommal levettem rola a pelust, mert nagyon tiltakozott ellene (gondoltam na ez jo teszt, hatha szol pisi elott es mehetunk a WC-re), na szepen felmaszott az IKEA-s szekre, mondta, hogy PISI! - es telibepissantotta a szeket, majd egy o-OOO-val konstatalta, hogy valami nem stimmel, mert a szek bizony nedves lett... :)
Ma pedig mindketszer kaka utan azonnal kerte, hogy csereljem ki (pedig mindig tiltakozik, menekul), mert lathatoan zavarta. Lehet kicsit hagynom kell legkozelebb es elkezdeni magyarazni, hogy ha a WC-be nyomja, akkor nem zavarja a popokajat, de ha nem tudja meg visszatartani, akkor aztan mondhatok, amit akarok, az be fog csurranni. Az nem segit a dolgon, hogy meg mindig harisnyaban, nadragban kell jaratnom a gyereket, mert kozel sincs olyan jo ido, hogy egy szal pelusban vagy bodyban flangaljon, ugy meg sokaig tart, mire lecibalom rola a retegeket.
Ugyhogy meg varunk a nagyon eles bevetessel.

Szerencsere jol eszik, ha olyan napja van, bar a testalkatan ez nem latszik kulonosebben. Tartja a sulyat, de egy delutani alvas alatt is kepes egy centit noni, legalabb is neha nagyon ugy tunik.

Tovabbra is imad uj ruhakat felprobalni, megnezni magat a tukorben, de ugyanugy tetszik maganak, ha csattot vagy gumit rakok a hajaba. Megy, megnezni magat es vigyorogva mondja, hogy "csini! Annabelle csini!" :)

Ujabban sokmindentol fel vagy tart, legyen az egy legy vagy szosz vagy egy feny, ami mozog. Vagy ha kozelebb megyunk a birkakhoz. Vagy ha elrepul felette egy mustlinca. Vagy ha tul hangos a motor az utcan. Vagy ha bekapcsoljuk a porszivot/turmixot/botmixert/epilatort/hajvagot. Neha egy hajszaltol is kiborul, ami a foldon van vagy egy cernatol.
Ebbol nem csinalunk viccet, hanem elmagyarazzuk, hogy az a bizonyos valami nem bant es addig probaljuk magyarazni neki, ameddig latszolag meg nem konnyebbul kicsit. Persze kozben olelve van, arrebb visszuk, megnyugtatjuk.
A szorongas es felelmek nem vicc es bar o nem tudja, hogy nincs oka igazan ezektol a dolgokrol felni, a mi feladatunk, hogy minden helyzetben biztonsagot, megnyugvast, magyarazatot adjunk neki, hogy neki ne egy rettego gyermekkorban kelljen elnie, amiben semmit nem ert es ot sem ertik, hogy miert akad ki ezektol a dolgoktol.

Szivesen segit mosni, teregetni, leszedni a szaraz ruhat, neha osszepakolni, sepregetni.
Nagyon szereti a kismamajogat, amit csinalok, vagy velem csinalja vagy elore mond 1-2 szot, amit a neni mondani fog, mert mar kivulrol tudja...
Imad festeni, ragasztani, rajzolni.
Imadja a konyveket, mondokakat, enekeket, jo parat mutogat egyedul es mondja hozza a szavakat.
Ugyesen veszi le egyedul a cipojet, ha segitunk kikotni, kikapcsolni.
Probalja es neha sikerul egyedul harisnyat, nadragot felhuzni, lehuzni pedig mar segitseg nelkul is megy. Polobol, pulcsibol egyedul kirangatja magat :)
Fesulkodik, torolkozik, de a fogat en mosom meg rendesen, persze elotte vagy utana hagyom, had probalkozzon o.
Ujabban szivesen epit tornyokat, ez eddig nem erdekelte es a formakat is felismeri, tobbnek a nevet is tudja.
Kirakok nagy kedvencek.
Szamol neha 5-ig, az ujjaval probalja mutatni.
Idonkent a szinek kozul is eltalal parat.
Felismeri a kepen, ha neni, bacsi, kisfiu, kislany vagy baba van, meg tudja oket kulonboztetni egymastol.
Tudja, hogy a kenyeret piritjuk, az almat hamozzuk, az italt ontjuk, a tesztat fozzuk, ha meleg megfujjuk, a kefir savanyu, a paprika csip, a jegkrem hideg, a suto meleg, a baba sir, a motor hangos, a helikopter elrepult a dolgara, a repulo is elrepult, a madar lekakalta az autot, Annabelle osszerajzolta a konyvet, az emberek setalnak, a neni enekel, a pocakban bent van baba, anyanak faj a cicije, a szel fuj, az eso esik, a nap fenyes es meg sok-sok dolgot, amit teljesen egyedul, magatol mond, felismer, megallapit.

Tunemeny es csoda latni, ahogy fejlodik es lassacskan kifinomul a kis szokincse!

Pocaklako a heten 24 heteske lesz, nagyon ugyesen rugibugizik odabent, nagyjabol 30 cm (mint egy kukorica) es a mehem egy focilabda mereteivel egyezik meg.
Most epp a kis tudejet erositi nagyon a kovetkezo hetekben es lassan a bore is egyre borszinubb es vastagabb lesz az atlatszo kis vekonyka helyett. Hamarosan elkezd nemi zsirt is magara szedegetni, kerekedni. Az izlelobimboi folyamatosan fejlodnek.
En jol vagyok, idonkent fejfajassal kuszkodom naphosszat, maskor a hasam feszul iszonyuan, de alapvetoen nem panaszkodhatom, mert jol vagyok :)
Pocak lassan novoget, nem tul nagy meg, a popom viszont szepen kikerekedett a combjaimmal egyutt, de hat ugy szep a vilag, ha van nemi zsirtartalek, ugye? :D

"Akkor joolvan" ahogy Panni mondja naponta sokszor, specialis hangsullyal :)

Hat igy telnek nekunk a hetek, szepen egymas utan, jo esetben sut a nap es szabadlabon toltjuk, ha meg esik, akkor valamit alkotgatunk es probalunk nem bekattanni :)

Hozok par kepet is, aztan joejszakat!


Hajzuhatag :)

Egy esos delutan alkotasai

Ragasztgatas

Festegetes

Babakonty :)

Apaval kalandozas

Hintaa

Kogyujtogetes

Kedvenclabda

Termesgyujtes

Mancik :)

2015. április 19., vasárnap

Annipanni 20 honapos, pocaklako lassan 20 hetes :)

Nos, itt tartunk perpillanat, nagylanyom szepen novekszik, naprol-napra tanul meg uj szavakat es mar a mondokak, enekek elso szotagjat vagy szavat is tudja fejbol, hogy hogy jon egymas utan. A csip-csip csoka valahogy igy hangzik:

Csip-csip-csip! - mondja o
Csip-csip csoka - mondja anya
Vakkar! - mondja o
Vak varjucska - mondja anya
Komaaamassza
Komamasszony kereti a szekeret
Nem-nem! (Estetleg: Nem jooo) es razza a fejet
Nem adhatom oda
Tyukok!
Tyukok ulnek rajta
Hesshesshessshessshesssss! Es fulig ero vigyor :)

Vagy a kedvencunk eredetileg igy hangzik:

Suru erdo
Kopasz mezo
Pillogoja
Szuszogoja
Tatogoja
Ez meg itt a csiklandoja! Csikcsikcsik
(Eloszor a baba a hajara mutat, majd homlokara, majd szemere, orrara, szajar vegul csikizes :)

Panni igy mondja:

Suuuruuu ...
Kopassssz ...
Pillogoo!
Szusszogoo!
Taatogoo!
Csikicsikicsiki :D

Imadja, es ugyesen mutatja, a vegen elore nevet, hat nem birom hogy ne dogonyozzem szanaszet a vegen. Ahogy a csopp kis szajaval formalja a szavakat es koncentral, hogy jol mondja... Egy csoda latni.
Emlekszem, anno a bolcsiben is milyen erdekes volt megtapasztalni, ahogy hetrol-hetre fejlodott a kis szokincsuk es egyre jobban ki tudtak magukat fejezni, Bogi volt aki a legszebben beszelt, koncentraltan artikulalt es erosen gesztikulalt a kis kezeivel, imadtam :) Csani lassan de biztosan, szinte titokban tanult meg beszelni es hirtelen sokat fejlodott. Masok egyatalan nem szolaltak meg sokaig, nehez volt kitalalni, hogy mit is szeretnenek...

Na de vissza a jelenbe.
Panni mostanaban, amiota nem olyan cicifuggo, mint elotte, sokkal jobban alszik, napirendje van, jobban es valtozatosabban eszik. Sajnos viszont gyakrabban lesz nathas es tovabb tart kimasznia belole.
Hizni nem hizik, kis combijai vannak meg pocakja ha bekajal :) 
Haja mar a szemebe log, ugyhogy csatolnunk, gumiznunk kell.
A jatszoter mostanaban kevesbe erdekli, inkabb a mellettuk levo parkokban szeret maszkalni, viragot szedni, kivagott fatorzsre maszni, madarakat kergetni, kutyaknak puszit kuldeni, embereket megbamulni fel meterrol hosszasan es persze koveket gyujteni. 

Minden reggel, amikor oltozom, odajon, megsimogatja a pocakot, puszit ad neki, jo sokat es azt mondja "baba, bent". Integetunk neki, puszit kuldunk, megsimizzuk es azt mondjuk, hogy "szia pocak, nojj nagyra baba, aztan gyere velunk jatszani" vagy valami hasonlo, ertheto dolgot. Nem bonyolitom neki tul, van meg par honapunk, hogy felkeszuljunk, beszelgessunk rola es egyebkent nem hiszem, hogy egy ilyen valtozasra teljesen fel tudnam kesziteni ugy, hogy az ne hagyjon benne kerdojeleket. Kicsi o meg ahhoz, hogy ertse a 'testver' jelenteset vagy felfogja, hogy ott bent anya pocakjaban egy igazi, elo kisbaba novekszik. Eleg, ha megerti, hogy vigyazunk a pocakra, nem ugralhat rajta vagy nyomogathatja tul erosen. Es ezt erti.
Nem merultunk meg bele komolyabban a masodik baba erkezesenek korulmenyeibe, egyreszt, mert mindenkepp megszeretnenk varni a szerdai (22.-e) ultrahangot es onnantol majd tobbet tudni rola, masreszt Lackoval nemigen talalkoztunk mostanaban, mert folyamatosan a pszichologia esszeivel kinlodik, reggeltol estig.
Beszelgetni, nem is tudom amikor tudtunk utoljara nornalisan. Ha lezajlik ez a beadandoktol hemzsego idoszak vegre, akkor talan ujra sikerul egymasra hangolodnunk a mostanihoz kepest.
Kemeny ez az egyetem dolog, en mondom, a legfrusztralobb, hogy hetekig egyedul vagyok lenyegeben Pannival es az en idegszalaim sincsenek vasfonalbol egy ido utan, aminek eredmenyekeppen nem mindig vagyok olyan turelmes vagy mosolygos, amilyen szeretnek lenni es meg panaszkodnom sincs kinek :D Szuper az internet, hogy legalabb itt lehet szavakba onteni az ember erzeseit, de ez korant sem ugyanaz, mint leulni egy tea melle a baratnommel es megprobalni beszelgetni, ameddig a gyerek mondjuk szetkapja a lakast 3 perc alatt vagy motorozik egyet faltol-falig. 
Biztos a hormonok is besegitenek, de sokszor kenodok el azon, hogy mennyire hianyoznak a baratnoim. Szanalmasan tudom sajnalni magam, amiert igy magamra maradtam es olyankor nem vigasztal am az, hogy de hat en valasztottam es milyen jo nekem es gondoljak erre. 
Gondolok erre, de rajuk is nagyon sokat gondolok. Es sirni tudnek az oromtol, amikor vegre irunk egymasnak tartalmasan, az eletunkrol, a mindennapjainkrol, a velunk es bennunk torteno valtozasokrol, a terveinkrol meg ami meg eszunkbe jut. Olyankor sem szoktam igazi melysegekben a szomorusagaimrol vagy nehezsegeimrol irni nekik, csak ritkan, mert valahol meg mindig ugy gondolom, hogy nem ez az igazan fontos, hanem az, aki oromet okoz, ami felemel, ami a masik arcara is mosolyt csal esetleg, amikor olvassa. Azert persze neha kibujik belolem is a panaszkodas, de csak konnyed formaban. Annyi muszaj... :)

Visszaterve a pocaklakora, nincs meg nevunk, de a nemet sem tudjuk meg. 
Ahogy magunkat ismerem, eloszor megismerkedunk majd vele eloben es utana dontjuk el.
A heten toltjuk a 20. hetet, ami ugyebar a felidot jelenti, ugyhogy lassan de biztosan haladunk elore, pocak novekszik a fenek,- es combmeretemmel egyetemben, amiota nincs cicitejem kulonosebben es nem szoptatom Annabelle-t csak komforszopizik, azota a testem mashogy dolgozza fel a bevitt kaloriakat, a folyamatos farkasehsegrol ne is beszeljek, ami az utobbi hetekben folyamatosan jelen van... Nem csoda, hogy par kiloval tobbet mutat merleg es a testem gyorsan at is alakult. Sajnos normal esetben ram konnyen jonnek fel a kilok, ugyhogy lesz majd nyafogas szules utan, hogy hogy nezek ki... Remelhetoleg a szoptatas majd akkor is fog segiteni lassacskan visszaalakulni. Ha nem, akkor hallgathatjatok evekig, hogy mennyire nehezen baratkozom meg az uj testemmel, elore is bocsi :)

Annabellerol meg annyit, hogy "meg mindig" nem szobatiszta, szivesen raul a szukitore es belepukizik a WC-be, megtorli, lehuzza, de egyelore ez a legsikeresebb tudomanyunk :)
En abszolute nem eroltetem, mert nem versenyzek senkivel, ha neki kerese lesz majd vagy lathatoan keszen lesz ra, akkor meg fog tortenni. Egyebkent is nyaron a legalkalmasabb ezzel probalkozni, szoval nem sietunk sehova. 20 honapos. 
(Aztan ha megerkezik a kisteso, szamitok nemi visszaesesre a tudomanyokban, de ez csak az en probalkozasom a felkeszulesre a kulonbozo szituaciokra...)

En koszonom jol vagyok, persze erzem ahogy no es huzodik a mehem, hogy helyet csinaljon a benne novekvonek, de ez teljesen rendben van. A kellemetlen erzes ellenere.
Egy heten tobbszor faj a fejem vagy van a mai napig is varatlanul hanyingerem.
Amiota ujra elkezdtem jogazni, azert a testem jobban erzi magat, az teny es a lelkemnek is segit. A turelmi kepessegeim sajnos mostanaban eleg gyengek, de ez amiatt van, mert nincs nagyon szunetem, magamra fordithato idom, kiveve ha Panni alszik este, de addigra vagyok olyan faradt, hogy nem igazan van kedvem nagy dolgokba belefogni. Ettol fuggetlenul estenkent horgolok vagy festek mandalat, irok vagy nezelodok a neten. Muszaj valahogy kikapcsolnom, mielott elalszok es reggel kezdodik az egesz elolrol.
Imadom a lanyom, a feje bubjatol a kicsi laba kormeig, de ha nem torodok magammal, nem lazitok le idonkent, akkor konnyebben kihoz a sodrombol es utalom magam olyankor. Az meg egy olyan allapot, ami egyikonknek sem jo.

Szerencsere a varandossag most is hozta ezt a furcsa erzest, ami altal kicsit mas, szebb es jobban a vilag, a viragok szinesebbek es jobban esik a levegovetel is, az emberek szerethetobbek es konnyebb eszrevenni a jot a vilagban, mint egyebkent. 
Azelott sem tudtam jol korbeirni ezt az erzest, szerintem most sem fog menni.
Kicsit olyan, mintha az angyalok jobban vigyaznanak ram, mert gyermeket hordok a szivem alatt vagy mintha extra aldast kaptam volna, egy lathatatlan gloriaval a fejem folott es a vilag szebbik es tisztabb oldala most jobban lathatova valna. 
Furcsa es egyben felemelo erzes es amikor epp a mindennapi nehezsegek nem ulnek annyira a vallamon, akkor nagyon erzem ezt a finom athangoltsagot. Es szeretem :)

Most pedig elkoszonok, mert hamarosan ugyis jovok az ultrahangon latottakkal, addig pedig a legszebbeket kivanva eldolok az agyban es alszooom :)

Szep napokat!