Az ejszaka nyomai minimum delig maradnak meg az arcomon, a tegnapi "frizura" meg masnap is bevallalhato, a fogmosast ledaralom ameddig gyorsan pisilek, a haloingem felig beleturom a mackonadragomba, hogy azzal amitsam magam, hogy polo lett belole :)
Kapkodas, rohanas, hogy taplalo legyen a reggeli, de vannak napok, amikor nem jon ossze es jon a "csinalsz gyorsan egy turmixot legyszives" kartya es ket popsitorles kozott felteszem forrni a vizet annak a bizonyos kavenak, amit majd csak delutan 5-kor fogok ujramelegiteni es talan meg is inni :)
Es hogy mindekozben ki az igazi tortenes?
Egy edesbogar kisbaba reggel hangos szimatolassal ebreszt, "anya, keresem a finom puhat, hol van, ehes vagyok, tejre is es a melegsegedre is, add mar kerlek!" en pedig az ejszaka kodet probalom kidorzsolni a szemembol, a szemuvegem utan tapogatozom, kozben fel kezzel mar simogatom a babat "azonnal edesem, adom-adom..." es amint latni tudok, mar emelem is magamhoz, beleszimatol a nyakamba, egyre hangosabban es turelmetlenul, kozben mar tornazza is le magat a cici fele, itt kerem nem lehet varni, valaki nagyon ehes, de meg hatvanszor korbepuszilgatom minden erheto babapontjat, belenezek a gyonyoru csillogo szemeibe es hatalmas mosollyal az arcomon, varakozo tekintettel mondom neki, hogy "hat jo reggelt szepseg, jol aludtal?", amire a vilag legszelesebb mosolya erkezik valaszul es egy hatarozott "gu!", amitol mentel elolvadok es mar keresem is a finom puhat, mert a turelmetlenseg kozbelep a beszelgetesbe es menni kell, enni kell.
Ranezek az orara, barmit mutat orulok neki, hogy ma reggel is felebredtunk egymas mellett.
Baba mohon reggelizik a cicin, a masik szobabol mar kiszurodnek a reggeli zajok, a tobbiek is felebredtek. Par perc mulva nyilik az ajto, apa szuk szemekkel karjan jon be es hozza az o kicsi lanyat, akinek a haja az arcaba hullik, a fenytol hunyorog es szinte mindig van mar valami a kezeben, amit epp a foldon talalt. Leulnek, kicsi lany lehuppan mellem a foldre "szia dragam, jot aluszkaltal?" "neezd anyaa, megtalaltam a tengeri lenyt!" "juj de jo szivem es jot aluszkaltal, szepet almodtal?" "szepet almodtal. Nem butasagot. Szepet." mondja es elviseli, hogy nagy puszit nyomok a homlokara majd csatot simitok a hajaba, hogy lasson.
Igy indulnak a reggelek, majd utana rohanas, probalas megcsinalni ezt-azt, de hol az egyik szepseg szakit felbe, hol a masik. "Rajzoljunk! Ragasszunk! Enekeljunk! Nezzunk kislanyos hegedut! Epitsunk! Kerek bogyot! Kerek savanyut! Mezitlabu szeretnek lenni! Menjunk motorozni! Kerek olivest! (olivabogyot) Megolvassuk! (olvassuk el) Mezitcombu akarok lenni! Kerek fetat!" satobbi, satobbi, satobbi. Emellett a 11 hetes minitunder pedig ha lehet, akkor vegig kezben szeretne lenni, nem, nem akar aludni egyedul, szeretne, hogy folyamatosan hozza beszeljek es ha lehet, akkor reggeltol estig ugy alakitsam a dolgokat, hogy neki cicike legyen a szajaban :)
Nos, nyilvan ertheto, hogy mindez egyszerre persze nem tud osszejonni, ugyhogy a nap nagy resze ugy nez ki, hogy a kicsit probalom elaltatni, de nem tudom, mert a nagyteso 10 masodpercnel tovabb nem tud halkan beszelni/jatszani/letezni, ezert ha veletlenul el is alszik es le is tudom tenni, akkor maximum 10 perc mulva vagy raeszmel a gaztettre es azonnal sirni kezd (azaz "Mi ez a kegyetlenseg, hogy engem leraktal ide es itt is hagysz es meg a cicid sem hagyod itt??") szoval 10 perc mulva kezdjuk elolrol. Abba a 10 percbe pont annyi fer bele, hogy eloramolok a reggelihez es jo esetben hozza is kezdek, talan Annabelle kajajat epp be tudom fejezni es mar megyek is a kicsiert, mert addigra mar vilagvege van es meg kell menteni a dragamat :) Onnantol az olemben ulve nezelodik, en pedig fel kezzel probalok megcsinalni mindent, ami igy nyilvan haromszor annyi ideig tart es tizenketszer esik le a foldre mire elkeszul. Aztan elfarad persze es kezdodik elolrol! Az egesz nap egy buveszmutatvany.
Zsonglorkodes az idovel, a ram varo feladatokkal, a pelenkacserekkel, az etetesekkel, a setalasokkal, az elegendo mozgassal, az ep eszunek maradni-probalkozassal, a nyugodtnak maradni-probalkozassal, a pillanat elvezesenek-probalkozasaval esatobbi. Jelen lenni, nem vegigrohanni a napon a millio kotelezo dolog mellett, lelassitani, nagy levegot venni, eszrevenni a millio csodat ami naponta tortenik, eszrevenni ezt a hatalmas aldast, szerencset, ami korulvesz es halasnak lenni, ertuk, azert ami VAN, az eletert.
Nagyon szerencses nonek erzem magam.
A lanyaimnal gyonyorubbet elkepzelni sem tudnek. Akarhanyszor rajuk nezek, nem hiszek a szememnek. Hogy ok belolem bujtak ki, hogy mennyire csodalatosan fejlodnek, hogyan valtoznak, ahogyan ram neznek es amennyire biznak bennem.
Szukseguk van ram. Es ez hatalmas felelosseg.
A legtobbet, a legjobbat szeretnem adni magambol, de ez nagyon nehez, mert meg en sem ertem el a sajat utamon azt a szintet, ahol teljes lelki nyugalommal, bolcselettel es mindentudassal magabiztosan tudnam, mi a legjobb nekik. Igy csak probalkozom... Figyelek rajuk es probalom kitalalni, kikalkulalni, hogy hogyan a legjobb. Sokszor a sziv es az esz osszekap, mert nem ertenek egyet. Folyamatos belso parbeszed zajlik, meg nem szunik a zaj. Onnantol hallom, amiota 2013 augusztus masodik napjan megszuletett az elso gyermekem. S varhatoan soha nem fog teljesen lecsendesedni ez a belso anya-zaj, meg akkor sem, ha mar az o gyerekeikre fogok vigyazni es ujrakalkulalni, hogy hogyan is lenne nekik a legjobb...
Adelaide.
Nagy sotet szemei mintha naprol-napra barnabbak lennenek, de meg semmi sem biztos. Aprocska barna haja a fenyen vorosesen csillan.
Aproka kezeivel probal megfogni celzottan dolgokat, ertem ezalatt a lelogo jatekait vagy az ametiszt koves gyurut az ujjamon.
3-6 honapos meretu ruhai tokeletesen passzolnak ra, combocskain egyre hatarozottabban gyurodnek a hurkak, mintha egy kokusz belsejebol bujt volna ki olyan a bore illata es a lehellete karamellre emlekeztet miutan szopizott.
Olyan mosolya van, hogy naponta husszor gyulik konny a szemembe, akkorat nevet, hogy komolyan aggodom, hogy egyszer megeszem a sajat gyerekem :)
Eleg csak raneznem, mar teli szajjal vigyorog vagy kezdi el meselni a kis tortenetet "gu. haguuuu. gugu." es varja, hogy bekapcsolodjak a beszelgetesbe es csak mondja es mondja tovabb. Neha enekel is egy kicsit, csak az erdekesseg kedveert.
A hasfajassal meg mindig kuzd, de talan lassan majd javul a helyzet.
Ejszaka normal esetben 1-2x ebred szopizni es mostanaban konnyen visszaalszik bufi utan.
Napkozben nem alszik jol, ha nem vagyok mellette, marpedig ez nem kivitelezheto. Igy ameddig teljesen el nem farad, addig kihuzza 10 perces alvasokkal az utobbi par napban. Ha aludnek enis vele, szerintem 5 oran keresztul is aludna. Birnam en is :)
Szeret hintazni es kozben nezelodni. Szereti a rezgos babaszeket, abban pocogteti a lelogo jatekokat mar-mar 5-10 percig is.
A jatszoszonyegevel egyelore inkabb meg csak ismerkedik, nem hasznaljuk surun, a masik szobaban van, ahova ritkabban megyunk be. Utalja, ha hasra teszem napkozben, neha elnezelodik kis ideig de aztan visitas kovetkezik. A szoptatos parnan szokott tamaszkodni es onnan kandikal vagy beleultetem es ugy beszelgetunk, azt nagyon birja.
Hordozokendoben ha almosan beleteszem szepen elalszik, de ha felebred, akkor torkaszakadtabol visit, ki kell vennem. Egyik kezemmel fogom Annabelle kezet vagy tolom a babakocsiban ha faradt, masikban fogom a babat es lepkedunk haza. Hatamon a (hati)zsakom, fejemben pedig egy varazslatos kepzelet, miszerint minden anyuka melle automatikusan jarnia kene egy onkentes rabszolganak :D
Adelaide szerelem. Az a megfoghatatlan fajta, tudod, amikor anyuka vagy es imadod a gyereked. :)
Annabelle.
Kerem, Annabelle folyekonyan beszel, szineszkedik, humorizal. Lenyugtatja magat es ujragondol dolgokat, alaposan merlegel es tudatosan valaszt, kivulrol tud mondokakat, enekeket, klasszikus zenekedvelo, szupererzekeny mas emberek erzelmeire, taktikus es hatalmas szeretet van benne.
Legujabb ket vicces elszolasa a "meghegedulte magat" amit arra ertett hogy elhegedulte a zenedarabot es vege lett, a masik pedig csak egyszeruen "hohepely". :)
Elkezdtunk jatszocsoportokba jarkalni, ahol kulonosebben nem erezte jol magat a sok zajos, rohangalo gyerek kozott, de idokozben ugy alakult, hogy osszehozott minket a sors egy szinten ketgyermekes anyukaval, akinek a kisfia nemreg toltotte be a 2 evet, a kislanya pedig par hettel idosebb Adelaidenel. Veluk egy heten tobbszor is talalkozunk, illetve ameddig jobb ido volt, szinte minden nap mentunk setalni, parkba, jatszoterre es amiota ilyen csunya esos ido van, azota jatszohazba jarunk egyutt a legtobbet. Mar erik egy meghivas ide hozzank is. Annabelle es Josh nagyon jol elvannak egyutt, o az elso igazi jatszotarsa. A babak meg meg csak nezegetik egymast termeszetesen es neha elcsattan egy-egy mosoly is :)
Leah, az anyuka pedig bar mas vilag britsegebol kifolyolag, mint en, de teljesen jol megertjuk egymast (es nem mellesleg eleg jo trening ez az angolomnak, khm).
Szoval Annabelle baratra talalt :)
A szobatisztasagbol tovabbra is viccet csinal, tudja mikor kell(ene) mennie, tudja tartani, de nem akar a WC-re menni. A napokban szerzek neki egy bilit, hatha az jobban megmozgatja.
Jol eszik es mivel egy ideje ujra visszaalltunk a szamunkra optimalis taplalkozasra (se cukor, se cukros, se feherlisztes dolgok, emellett sima krumpli es feherrizs mentesen etkezunk), ezert meg tobb zoldseget, gyumolcsot, magokat es teljes orlesu dolgokat fogyaszt o is es szereti is oket szerencsere.
Imad kreativkodni. A rossz ido beallta ota ez a napi prodzsektunk, hogy vagunk (en), ragasztunk, szinezunk, festunk, hajtogatunk, gyurmazunk, tepunk stb. Elvezi, buszke az alkotasara es alig varja a kovetkezot. En szintugy :)
A leglatvanyosabb fejlodese persze a beszedeben veheto eszre, nehez ezt leirni, de olyan specialis szavakat jegyez meg es hasznal a megfelelo szituacioban a megfelelo szovegkornyezetbe beagyazva, hogy az sokszor lesokkol minket. Egyre tudatosabban hasznalja az "en"-t es latni lehet, ahogyan jar az agya es dolgozik azon, hogy kitalalja, hogy hogyan kell helyesen megfogalmazni a mondandojat.
Imadja a testveret, feltekenyseg nelkul. Puszilgatja, simogatja, mesel neki. Adelaide pedig mosolyog neki teli szajjal :)
Egyre ritkabbak a hisztik es ha ki is borul valamin, akkor azt mondja maganak "mindjart megnyugszok". Ha lehiggadt akkor jon es azt mondja "mar megnyugodtam, most mar kerek enni" es hasonlok. Ha mergesek vagyunk, azt mondja "anya most merges" vagy hogy "apa megorult. Nyugodjal meg apa." :D Komolyan, van tole mit tanulnom onlenyugtatas-teren. Szegyenlem is magam...
Alapvetoen ha nem bal labbal ebredt, akkor teljesen egyuttmukodo, meg lehet beszelni vele a dolgokat es egyezsegre jutni, ha nem is a legrovidebb uton. Rosszabb napjai meg mindenkinek vannak, ez szemelyes tapasztalat :) Azokat az idoszakokat mondjuk eleg nehezen viseli, amikor az apja a miniszobaban a sulis dolgaival kell, hogy foglalkozzon (esszek, beadandok, kutatasok stb.), marpedig most ez van. Ilyenkor erzekenyebb es sokszor mondja, hogy hivjuk ki apat meg apa is jojjon setalni stb, aztan elofordul, hogy ha este kijon akkor kicsit haragszik ra vagy jobban mondva nem is tudja, hogy hogyan kezelje azt magaban, hogy egyszer apa kint van, utana vissza kell mennie ujra, de szeretettel es sok-sok beszelgetessel at lehet adni neki a szituacio lenyeget, hogy ez atmeneti allapot. Egyszer pedig mondta neki Lacko, hogy azert is kell neki irnia sokat-sokat, hogy majd legyen penzunk. Erre ravagta: "Kerem a penzt!" :D A gyermek megfogta a lenyeget.
Egyszer megkerdezte mi van az egyik jatekara irva, ez volt "Made in China" (mi mas ugyebar). Megmondtam, majd megkerdezte, hogy mi az. Elmondtam, hogy az egy orszag jo messze, oda csak repulovel tudnank elmenni. Mondta, hogy akkor menjunk a repulovel. Mondtam, hogy majd elmegyunk, ha nagyobb lesz. Azota akarhanyszor azzal a jatekkal jatszik, mondja, hogy vegyunk repulot es menjunk Kinaba! :) Oh, ha az olyan egyszeru lenne edesem...
Szeret segiteni a hugat atpelenkazni, segit bevenni az utalt vitaminjaimat, fozesnel ha biztonsagos szereti megkeverni az etelt, segit mandarint pucolni mert mar megy neki egyedul, boltban o teszi a kosarba az arut, o dugja a leolvasoba a kartyat, ha olyan boltban vagyunk, akkor o teszi a vonalkodleolvasohoz az arut, o veszi el a blokkot, segit kivenni a mosott ruhat a gepbol majd kiteregetni, osszeszedni a szarazakat es ha olyan napja van szivesen ossze is pakolja a jatekait, ameddig a kedve kitart hozza :)
Szeret egyedul probalkozni az oltozessel, vetkizessel, cipohuzassal, sot legszivesebben at is pelenkazna magat, de ezt inkabb megtartjuk a szuloknek nevezett hazibolondoknak :)
Tunemenyes ketevesem.
Vannak nagyon kemeny napok, amikor sikitva menekulnek, de a nap vegen, amikor alszanak es kicsit lecsendesedik a vilag korulottem, akkor azonnal elkezd hianyozni a kis hangjuk, a lenyuk es alig varom, hogy reggel ujra kezdhessuk elolrol amit epp, hogy csak egy pillanattal ezelott hagytunk abba.
💜
A legtobbet, a legjobbat szeretnem adni magambol, de ez nagyon nehez, mert meg en sem ertem el a sajat utamon azt a szintet, ahol teljes lelki nyugalommal, bolcselettel es mindentudassal magabiztosan tudnam, mi a legjobb nekik. Igy csak probalkozom... Figyelek rajuk es probalom kitalalni, kikalkulalni, hogy hogyan a legjobb. Sokszor a sziv es az esz osszekap, mert nem ertenek egyet. Folyamatos belso parbeszed zajlik, meg nem szunik a zaj. Onnantol hallom, amiota 2013 augusztus masodik napjan megszuletett az elso gyermekem. S varhatoan soha nem fog teljesen lecsendesedni ez a belso anya-zaj, meg akkor sem, ha mar az o gyerekeikre fogok vigyazni es ujrakalkulalni, hogy hogyan is lenne nekik a legjobb...
Adelaide.
Nagy sotet szemei mintha naprol-napra barnabbak lennenek, de meg semmi sem biztos. Aprocska barna haja a fenyen vorosesen csillan.
Aproka kezeivel probal megfogni celzottan dolgokat, ertem ezalatt a lelogo jatekait vagy az ametiszt koves gyurut az ujjamon.
3-6 honapos meretu ruhai tokeletesen passzolnak ra, combocskain egyre hatarozottabban gyurodnek a hurkak, mintha egy kokusz belsejebol bujt volna ki olyan a bore illata es a lehellete karamellre emlekeztet miutan szopizott.
Olyan mosolya van, hogy naponta husszor gyulik konny a szemembe, akkorat nevet, hogy komolyan aggodom, hogy egyszer megeszem a sajat gyerekem :)
Eleg csak raneznem, mar teli szajjal vigyorog vagy kezdi el meselni a kis tortenetet "gu. haguuuu. gugu." es varja, hogy bekapcsolodjak a beszelgetesbe es csak mondja es mondja tovabb. Neha enekel is egy kicsit, csak az erdekesseg kedveert.
A hasfajassal meg mindig kuzd, de talan lassan majd javul a helyzet.
Ejszaka normal esetben 1-2x ebred szopizni es mostanaban konnyen visszaalszik bufi utan.
Napkozben nem alszik jol, ha nem vagyok mellette, marpedig ez nem kivitelezheto. Igy ameddig teljesen el nem farad, addig kihuzza 10 perces alvasokkal az utobbi par napban. Ha aludnek enis vele, szerintem 5 oran keresztul is aludna. Birnam en is :)
Szeret hintazni es kozben nezelodni. Szereti a rezgos babaszeket, abban pocogteti a lelogo jatekokat mar-mar 5-10 percig is.
A jatszoszonyegevel egyelore inkabb meg csak ismerkedik, nem hasznaljuk surun, a masik szobaban van, ahova ritkabban megyunk be. Utalja, ha hasra teszem napkozben, neha elnezelodik kis ideig de aztan visitas kovetkezik. A szoptatos parnan szokott tamaszkodni es onnan kandikal vagy beleultetem es ugy beszelgetunk, azt nagyon birja.
Hordozokendoben ha almosan beleteszem szepen elalszik, de ha felebred, akkor torkaszakadtabol visit, ki kell vennem. Egyik kezemmel fogom Annabelle kezet vagy tolom a babakocsiban ha faradt, masikban fogom a babat es lepkedunk haza. Hatamon a (hati)zsakom, fejemben pedig egy varazslatos kepzelet, miszerint minden anyuka melle automatikusan jarnia kene egy onkentes rabszolganak :D
Adelaide szerelem. Az a megfoghatatlan fajta, tudod, amikor anyuka vagy es imadod a gyereked. :)
Annabelle.
Kerem, Annabelle folyekonyan beszel, szineszkedik, humorizal. Lenyugtatja magat es ujragondol dolgokat, alaposan merlegel es tudatosan valaszt, kivulrol tud mondokakat, enekeket, klasszikus zenekedvelo, szupererzekeny mas emberek erzelmeire, taktikus es hatalmas szeretet van benne.
Legujabb ket vicces elszolasa a "meghegedulte magat" amit arra ertett hogy elhegedulte a zenedarabot es vege lett, a masik pedig csak egyszeruen "hohepely". :)
Elkezdtunk jatszocsoportokba jarkalni, ahol kulonosebben nem erezte jol magat a sok zajos, rohangalo gyerek kozott, de idokozben ugy alakult, hogy osszehozott minket a sors egy szinten ketgyermekes anyukaval, akinek a kisfia nemreg toltotte be a 2 evet, a kislanya pedig par hettel idosebb Adelaidenel. Veluk egy heten tobbszor is talalkozunk, illetve ameddig jobb ido volt, szinte minden nap mentunk setalni, parkba, jatszoterre es amiota ilyen csunya esos ido van, azota jatszohazba jarunk egyutt a legtobbet. Mar erik egy meghivas ide hozzank is. Annabelle es Josh nagyon jol elvannak egyutt, o az elso igazi jatszotarsa. A babak meg meg csak nezegetik egymast termeszetesen es neha elcsattan egy-egy mosoly is :)
Leah, az anyuka pedig bar mas vilag britsegebol kifolyolag, mint en, de teljesen jol megertjuk egymast (es nem mellesleg eleg jo trening ez az angolomnak, khm).
Szoval Annabelle baratra talalt :)
A szobatisztasagbol tovabbra is viccet csinal, tudja mikor kell(ene) mennie, tudja tartani, de nem akar a WC-re menni. A napokban szerzek neki egy bilit, hatha az jobban megmozgatja.
Jol eszik es mivel egy ideje ujra visszaalltunk a szamunkra optimalis taplalkozasra (se cukor, se cukros, se feherlisztes dolgok, emellett sima krumpli es feherrizs mentesen etkezunk), ezert meg tobb zoldseget, gyumolcsot, magokat es teljes orlesu dolgokat fogyaszt o is es szereti is oket szerencsere.
Imad kreativkodni. A rossz ido beallta ota ez a napi prodzsektunk, hogy vagunk (en), ragasztunk, szinezunk, festunk, hajtogatunk, gyurmazunk, tepunk stb. Elvezi, buszke az alkotasara es alig varja a kovetkezot. En szintugy :)
A leglatvanyosabb fejlodese persze a beszedeben veheto eszre, nehez ezt leirni, de olyan specialis szavakat jegyez meg es hasznal a megfelelo szituacioban a megfelelo szovegkornyezetbe beagyazva, hogy az sokszor lesokkol minket. Egyre tudatosabban hasznalja az "en"-t es latni lehet, ahogyan jar az agya es dolgozik azon, hogy kitalalja, hogy hogyan kell helyesen megfogalmazni a mondandojat.
Imadja a testveret, feltekenyseg nelkul. Puszilgatja, simogatja, mesel neki. Adelaide pedig mosolyog neki teli szajjal :)
Egyre ritkabbak a hisztik es ha ki is borul valamin, akkor azt mondja maganak "mindjart megnyugszok". Ha lehiggadt akkor jon es azt mondja "mar megnyugodtam, most mar kerek enni" es hasonlok. Ha mergesek vagyunk, azt mondja "anya most merges" vagy hogy "apa megorult. Nyugodjal meg apa." :D Komolyan, van tole mit tanulnom onlenyugtatas-teren. Szegyenlem is magam...
Alapvetoen ha nem bal labbal ebredt, akkor teljesen egyuttmukodo, meg lehet beszelni vele a dolgokat es egyezsegre jutni, ha nem is a legrovidebb uton. Rosszabb napjai meg mindenkinek vannak, ez szemelyes tapasztalat :) Azokat az idoszakokat mondjuk eleg nehezen viseli, amikor az apja a miniszobaban a sulis dolgaival kell, hogy foglalkozzon (esszek, beadandok, kutatasok stb.), marpedig most ez van. Ilyenkor erzekenyebb es sokszor mondja, hogy hivjuk ki apat meg apa is jojjon setalni stb, aztan elofordul, hogy ha este kijon akkor kicsit haragszik ra vagy jobban mondva nem is tudja, hogy hogyan kezelje azt magaban, hogy egyszer apa kint van, utana vissza kell mennie ujra, de szeretettel es sok-sok beszelgetessel at lehet adni neki a szituacio lenyeget, hogy ez atmeneti allapot. Egyszer pedig mondta neki Lacko, hogy azert is kell neki irnia sokat-sokat, hogy majd legyen penzunk. Erre ravagta: "Kerem a penzt!" :D A gyermek megfogta a lenyeget.
Egyszer megkerdezte mi van az egyik jatekara irva, ez volt "Made in China" (mi mas ugyebar). Megmondtam, majd megkerdezte, hogy mi az. Elmondtam, hogy az egy orszag jo messze, oda csak repulovel tudnank elmenni. Mondta, hogy akkor menjunk a repulovel. Mondtam, hogy majd elmegyunk, ha nagyobb lesz. Azota akarhanyszor azzal a jatekkal jatszik, mondja, hogy vegyunk repulot es menjunk Kinaba! :) Oh, ha az olyan egyszeru lenne edesem...
Szeret segiteni a hugat atpelenkazni, segit bevenni az utalt vitaminjaimat, fozesnel ha biztonsagos szereti megkeverni az etelt, segit mandarint pucolni mert mar megy neki egyedul, boltban o teszi a kosarba az arut, o dugja a leolvasoba a kartyat, ha olyan boltban vagyunk, akkor o teszi a vonalkodleolvasohoz az arut, o veszi el a blokkot, segit kivenni a mosott ruhat a gepbol majd kiteregetni, osszeszedni a szarazakat es ha olyan napja van szivesen ossze is pakolja a jatekait, ameddig a kedve kitart hozza :)
Szeret egyedul probalkozni az oltozessel, vetkizessel, cipohuzassal, sot legszivesebben at is pelenkazna magat, de ezt inkabb megtartjuk a szuloknek nevezett hazibolondoknak :)
Tunemenyes ketevesem.
Vannak nagyon kemeny napok, amikor sikitva menekulnek, de a nap vegen, amikor alszanak es kicsit lecsendesedik a vilag korulottem, akkor azonnal elkezd hianyozni a kis hangjuk, a lenyuk es alig varom, hogy reggel ujra kezdhessuk elolrol amit epp, hogy csak egy pillanattal ezelott hagytunk abba.
💜
 |
| Annabelle&Adelaide ugyanannyi idosen |
