Hellóka,

nehezen veszem rá magam az írásra... Az utóbbi 2 napban pontosabban mindenre nehezen veszem rá magam (mondjuk ez sem igaz, mert tegnap is bepörögtem, 3 órán keresztül főztem, majd takarítottam és kiakadtam ha egy morzsát is láttam valahol), szóval maradjunk annyiban, hogy ma vagyok teljesen gatya, Lackó el is küldött aludni délután, mert látta rajtam, hogy nem volt elég az éjszakai x óra alvás. Ő későn végzett és ahelyett, hogy jött volna aludni reggelig játszott a gépen kikapcsolódásképp, én meg nem alszok úgy jót, ha nincs mellettem... Amóta együtt vagyunk egyetlen éjszakát sem töltöttem nélküle, nem is szeretnék, ez így van rendjén a lelkemben. Szóval kicsit felborult az alvási harmóniám, amit igyekeztem egy délutáni egyórás alvással rendbe tenni, de sok változást nem érzek. Igazából az is idegesít(ett egész éjjel), hogy a Manó keveset mozog, hiszen már annyira megszoktam, hogy éjszaka is felébredek a mocorgására meg reggelente is ébredés után egy órán keresztül dagaszt odabent, hogy ezek hiányoznak. Nincs para, szokott mozogni, olyankor elég erőteljesen és tudom, hogy teljesen normális, hogy lelassult (kevesebb a hely ő meg napról-napra nagyobb), és ha a fej is beékelődött, akkor nem aktív már annyira. Most is mozog, valamilyét épp kidugja a jobb bordáim közelében, szóval aggódni nem kell, szívhangja tökéletes, csak olyan fura, hogy már ő is arra készül, hogy kifelé jöjjön... :) Itt kint nagyobb a hely, jobban elfér majd :)

Holnap megyek a midwifehoz! Kíváncsi vagyok, hogy mit mond, milyen pozícióban van épp a pocakomban. Mármint nem a midwife, hanem a baba.

Fáj lent a hasam, továbbra is mensiszerű tompa, konstans valamit érzek, néha hullámokban, néha tényleg folyamatos. Azok a bizonyos keményedéseim nemigazán vannak, helyettük van ez. Rákérdezek, de átadni az érzést úgysem tudom, másrészt tart már olyan régóta, hogy nem lep meg egy cseppet sem, szerintem az én testem így készül és kész.

Étvágyam nincs sok, akkor is csak gyümölcsöt, zöldséget vagy csokit ennék.
Speciálisat nem tornáztam mostanában, elég nekem ez a heti töbszöri többórás séta, mászkálás, itthon le-föl, oda-vissza pakolászás, kifáradok benne és egyébként meg pár napja néztem egy videót, egy 36 órás vajúdásról, amiben a nőci elmondta, hogy az utolsó trimeszterben napi 2 órát(!!!) tornázott, hogy könnyebb legyen a vajúdása... Hát nem jött össze. Szóval szerintem sem ezen múlik, továbbra is aktívnak érzem magam és érzi a testem, hogy mi az a határ, amit még teljesíteni tud széterőltetés nélkül. Vannak szuperaktív napjaim és vannak ezek, mint a mai, hogy legszívesebben feküdnék a sötét, hűvös szobában és nem csinálnék semmit.

Nade, ülve lehet pötyögni, úgyhogy írok szépen a gátmasszázsról, hátha mást is érdekel, hogy mire jó, mire van!

N.