2013. október 16., szerda

Ejszakai kalandok



Kivetelesen most nem azert irok, mert ihletett vagyok, hanem mert a csopp lanyom abban a pillanatban visitasba kezd, amint vizszintesbol fuggolegesbe pozicionalom.
Ugyanis van egy jol bevalt menetrend:
Agyban ulok, baba a cicin vacsizik majd hosszabb- rovidebb ido utan elalszik. Akkor anyu felemeli, vallara rakja, paskolgatja kicsit a hatat, hogy kijojjenek a bofimadarak, majd megfelelo idomennyiseg elteltevel lejjebb csusztatja a babat melkasra, a baba szepen hallja anyuci szivdobogasat amitol megjobban megnyugszik es hamarosan mely alomba szenderul, s mielott anyu is total kidolne es keptelen lenne megtenni az utolso lepest, szepen elkezdi mantrazni maganak, hogy nem fog felebredni a baba, szepen alszik tovabb es mindenki szepeket almodik hamarosan... majd megfogja puhan a piciket es maga melle fekteti a kisagyaba. Hasra, mert ugy szeret. Es lelegzetvisszafojtva var. Felebred? Alszik meg? Alszik mar? Feszulni fog igy a hasa es felriad majd? Bofizett eleget? Nem kell pukiznia? Es igy tovabb. 'A' verzio, hogy a baba nyujtozkodik egyet, befurja a buksijat a kisagy matracaba es edesen alszik tovabb. Anya betakargatja es lefekszik o is aluszkalni. 'B' verzio, hogy a fekves-nyomas hatasara feszul a pocakban a levego ami szopi elott/alatt kerult oda be es egybol felebreszti ez a kellemetlen erzes, nyuglodni, forgolodni, nyoszorogni majd sirdogalni kezd. Anya felveszi, bofiztet, pukiztat es imadkozik, hogy meg mindig ne essen ossze az almossagtol.
Ja es van ugyebar a 'C' verzio, ami mindezt megelozi olyannyira, hogy az iment felsoroltak meg sem tudnak tortenni, mert hiaba szopizik, hiaba alszik bele, felig eber es abban a pillanatban, ha magamhoz emelem sirni kezd. Nem lehet tudni pontosan, hogy mitol. Ugyhogy minden szepen vissza, cici be a szajba es var... Es anyuci kokad, mar nyitott szemmel almodott kettot es gondolta vegig a lehetosegek osszes variaciojat, hogy mit kene tenni, de igazabol tulsok mindent nem lehet, csak varni, hogy egyszer olyan mely alvasi fazisba keruljon, ahol mar nem zavarja a megmozditas.

Most mondhatja valaki, hogy hulye vagyok, amiert hagyom visszamenni mellre, mert soha nem fog majd leszakadni meg mindig az van amit o akar, de neki nem ez a lenyeg. Hanem, hogy valamilyen oknal fogva meg aktiv az agya (nem is csoda, minden nap annyi uj informacio eri) es nem hagyja mely alomba merulni, s azzal, hogy megmozditom kizokkentem abbol az atmeneti szintbol is, amiben epp tart es persze, hogy azonnal magahoz ter. Namost en nem vagyok a 'hagyjuk uvolteni a gyereket reggel negykor' partoloja, mert inkabb en nem alszok meg, de a parom tudjon, hiszen o kel koran es dolgozik egesz nap. Es nem, nem megoldas, hogy kimegyek a gyerekkel a masik szobaba es ott uvoltetem, hogy kifaradjon, mert egyreszt nem azt szeretnem hogy megszokja, hogy uvolthet ameddig akar, senkit nem erdekel, azt mondtam, hogy alszol es kesz, masreszt en lennek a legingerultebb, ha faradtan-almosan egy masik helysegben kene virrasztanom es neznem a falat. Aztan ha elalszik akkor felkelni vele, botorkalni a sotetben, agyba rakni valahogy... Nem, maradunk itt, csendben is van, kenyelmesebb is es ha elalszik csak 2 mozdulat es mar az agyaban is van. Mar nem zavar, hogy Lacko mellettem (horkol) alszik, mert ez igy van rendben meg akkor is, ha en is mindjart felfordulok ulve az almossagtol. Volt mar ra pelda, hogy nekem fogyott el az erom, o addigra szusszant egyet es o altatta tovabb Annabellet.
Ide meg annyi, hogy ilyenkor nem az a megfelelo Panka eseteben, hogy na akkor altatgatom jobbra-balra meg enekelgetek meg mittudomen, hanem ha hagyom, hogy szep nyugodtan elaludjon a karomban. Nem tervezem ezt huszeves koraig folytatni, de nem is gondolom, hogy igenye lenne ra. Ket honapos egyelore es ez meg jar neki.


Mmm, szoval most a C verzio van, baba szopizott, bofiztetni akartam de sirni kezdett, ugyhogy vissza cicire. Megtortent 2x majd most mar ugy tunik, hogy melyebb szakaszaban van. Nem mocorog annyit, lassabban veszi a levegot es nem feszulnek a kis izmai. Ha meg egy kicsit kitartok, akkor ovatosan felvehetem, majd attehetem az agyaba. Ha levego van bent ugyis felebred es paskolgatni kell, majd ujra megvarni, hogy elaludjon es ujra megprobalni letenni.

Vannak az ilyen bonyolult elalvasi szertartasok es van a masik veglet: meg kint bealszik 'nekem minden mindegy' korulmenyek kozott (megy a szamitogep, zenet hallgatunk, beszelgetunk, edenyekkel zorgunk, semmi nemproblema), aztan csak be kell hozni, agyba tenni es csokolom. Alszik ameddig megint meg nem ehezik.

Most 04:20 van, apuci mar reeeg alszik, babuci ugy nez ki mely alomba szenderult. Legalabbis nem mocorog akkor sem ha apa hangosat horkant, szoval ez jo jel :D


Igen, kesobb talan simabban fognak menni bizonyos dolgok, de ahhoz kepest, hogy az elso hetekben rendszeresen reggel 7-ig tartott elaltatni a babat, na ahhoz kepest mar nagyon jok vagyunk! :)

Es van am itt pozitiv oldal is: tekintve, hogy esetenkent ilyen keson alszik meg be, ez azzal jar, hogy keson is ebred, lehet szunyalni az oriasoknak is! Oke, anya ettol fuggetlenul ketorankent ebred etetni, de ez ilyen melo, faraszto de egy ido utan termeszetesse valik, hogy az alvasi periodusod nem ugy nez ki, hogy ejfelkor lefekszek aztan reggel nyolckor kelek, hanem elalszok miutan mindenki elaludt biztosra, majd lehet, hogy ot perc mulva ebredek, mert az aprosagnak ebresztot fujt a pocakja :)

Ettol fuggetlenul varom minden alkalommal, hogy legyen mar reggel es lathassam azt az edes, zabalnivalo mosolyat, amivel egy masodperc alatt tolt fel es csal a meghatodottsagtol konnyeket a szemembe.

<3

2 megjegyzés:

  1. Pont a Bezzeganyán olvastam egy írást a minap arról, hogy egy anya azért ostorozta magát, mert a gyerek még mindig szopik, pedig már nem kéne neki, és hogy ő cseszte el és már nem tud mit csinálni. Nem tudom, igazából ez szerintem kb. úgy van a csecsemőnél, hogy ha okés a fejlődése biológiailag, meg egy "elég jó családban" (tökéletes ugyebár nincs :D ) nő fel, elég inger éri majd, és ezekből szépen egyre többet fel tud dolgozni, akkor egy idő után le fog szokni a szopiról, meg ha kortársak közé kerül, mert lát más dolgokat, és hát a gyerekek kíváncsiak és van egy korszakuk, amikor már motorosan gyorsabban fejlődnek, mint amennyire pszichésen érettek, ez az, amikor mindent levernek, szétszerelnek, és még a tyúkszart is megkóstolják :D Vagy bármi más amúgy nem emberi fogyasztásra kitalált dolgot :D Én nehezen tudom elképzelni, hogy csak azért marad szopis a gyerek, mert az anya, amíg volt rá igénye, mindig megszoptatta és nem kezdte el leszokatni róla. Pont mivel rengeteg újdonság éri az idegrendszert (emiatt is alszik sokat kezdetben), kell neki egy biztos pont, ami megnyugtatja, ami a szopi, meg az anya arca, meg a cici, meg az anya szívdobogása. Pl. olyan érdekes, hogy a baba először mikor megszületik, csak olyan távolságban lát élesen, amivel szoptatáskor az anya arcát élesen látja, se meszebbre, se közelebbre nem lát még jól, ez evolúciósan alakult így ki.

    Mikor már elkezd egy kicsit távolodni, jobban felfedezni a dolgokat, utánoz egyre több felnőtt dolgot, akkor ez is majd szépen lecseng. :) Főleg ha nem óvja meg minden rossztól az anyukája, de ott van mellette azért, hogy segítsen neki, ha valami rossz, túlélni.

    Úgyhogy szerintem ez így okés! De érzed is ezt te is, minden féle okításom nélkül :) És én csak a tanult dolgaimra támaszkodok, de te a tapasztalataidra, ami mindig sokkal fontosabb! Alig várom, hogy tesóm babája megszülessen, mert én is megtapasztalhatok legalább pár dolgot testközelből, kicsit a Te oldaladról. :)

    VálaszTörlés
  2. Nem kényeztetődik el az igény szerinti szopitól! Ranchburg szerint 6-8 hónapos korig akkor is lehetetlen elkényeztetni, ha le sem teszed a kezedből. (van is olyan hely a világon, ahol a baba 6 hónapos koráig nem érintheti a földet, aztán ünnepélyes keretek között teszik le először. Addig valaki állandóan fogja a nagycsaládból) Én Zselykét a NAGY TANKÖNYV szerint állítólag iszonyatosan elkényeztettem, ennek mégis nyoma sincs rajta. Nyitott, érdeklődő, könnyen barátkozó, kiegyensúlozott kis Csincsi. :) És 9 hónaposan szeret szopizni, de már igyekszik mihamarabb lezavarni, mert minden érdekli. Viszont könnyű vele elaltatni és megnyugtatni. emellett szeret már enni, kóstolgatni új ízeket is. Szóval az egész olyan természetes. Nálunk semmit sem KELL. Nincs napirend, egyszerűen csak igazodunk az igényeihez, ő meg a miénkhez néha. Nem ő van a középpontban, hanem ő IS. Egymáshoz igazítjuk magunkat. :)

    VálaszTörlés