Már tegnap elkezdtem írni, úgy volt, hogy ma befejezem, de mivel Lackót levette a lábáról valami torokfájós-orrdugolós-rossz közérzetes nyavaja, ezért kicsit halasztódik a bejegyzés, mert szeretném, ha megint olyan gyorsan "meg tudnám gyógyítani", ahogy az az előző esetekben történt, úgyhogy ma nem tudom befejezni a beszámolót, de igyekszem minél hamarabb. 
A heti babafejlődésről lesz szó, a látogatásomról a midwifenál, a közérzetemről és a dekorációs fejleményekről.

Még annyit szeretnék mondani, hogy nagyon izgatott vagyok, mert Lola, az internetes-fórumos kis cimborám már bent van a kórházban és remélhetőleg minél hamarabb ki fog bújni a babájuk! Nagyon drukkolunk, küldjük az energiát és alig várom már, hogy halljak rólatok! Hihetetlen gyorsan elszállt ez a pár hét, 32 hetes voltál, amikor elkezdtünk beszélgetni! És milyen irígy voltam rád, amiért már ott tartasz, én meg még csak a 25.-en... Hihetetlen, hogy nekem is már csak ennyi van vissza és én leszek a helyedben, amikor te már alaposan belemerülve a babázás rejtelmeibe majd csak pár szót fogsz tudni írni, mert lesz dolog, amivel el leszel foglalva bőven.. :) Most itt az idő, nagyon ügyes leszel és erős és az eredmény el fog bűvölni :) Sokat gondolok rád, hajráhajrá!