26. hét

Üdvözletem!


Elérkeztünk a 26. végéhez is, végigfutok rajta, mit ír a nagykönyv és mik az igazi tapasztalatok :)

A magzat 26 hetes korában már képes pislogni és meg tudja különböztetni a világosságot a sötétségtől. Tüdejében egy surfactant nevű anyag kezd termelődni, amely megakadályozza a léghólyagocskák kilégzéskor történő összeesését. A 26. terhességi héttel már közeledik a második trimeszter vége - ebben az időszakban a legtöbb kismama kifejezetten jól érzi magát a bőrében, és a babavárás legcsodálatosabb pillanatait éli át.

A kismama

A terhesség 26. hetében már kb. 6-8 kg-ot szedtél magadra, derekad pedig megközelítőleg 8-10 cm-el lett szélesebb. Ha odafigyelsz az étkezésekre és folyamatosan ellenőrzöd testsúlyodat, akkor azterhesség alatti súlygyarapodásod optimális lesz, figyelembe véve testalkatodat és a kiinduló testsúlyodat.

Sok kismama számára okoz aggodalmat egyre növekvő testsúlya. Mielőtt gyermekedet veszélyeztetve őrült diétába kezdenél, vedd figyelembe, hogy a mérlegen látható eredmény nem csupán a derekad körüli párnácskáknak köszönhető. A terhesség végéhez közeledve testsúlyodat a következő alkotóelemek fogják meghatározni:

magzat: kb. 3,5 kg

- zsírok, fehérjék és más elraktározott tápanyagok: 3,3 kg

- vérplazma mennyiségének növekedése: 1,5 kg

- egyéb testfolyadék: 1,9 kg

- méh: 0,9 kg

- magzatvíz: 0,9 kg

- mellek megnagyobbodása: 0,9 kg

- méhlepény: 1 kg

Összesen körülbelül 14 kg, melynek egy része csupán a szülés pillanatáig vagy röviddel az utánig gyarapítja testtömegedet.

A vér térfogatának növekedése okozhat szédülést, ezért vigyázz a hirtelen mozdulatokkal és helyváltoztatásokkal. Ezen a héten továbbra is érezhetsz enyhe méhösszehúzódásokat, mivel szervezeted készül a szülésre.

A nyári kismamák számára az izzadás komoly problémát jelenthet, és a meleget is egyre nehezebb elviselni. Fogyassz elegendő mennyiségű folyadékot és kerüld a szintetikus anyagokat, helyettük válassz könnyű pamutból készült kismamaruhákat.

A terhesség alatti álmatlanság a második trimeszterben nem annyira gyakori, de a meleg hónapokban előfordulhat, hogy éjszaka nem tudod kipihenni magad. Ennek sok esetben csupán az az oka, hogy a baba ezekben az órákban aktívabb, és sokat mocorog a pocakodban.

A baba

A 26 hetes magzat méretei: hossza kb. 32 cm, súlya megközelítőleg 900 gramm.

A 26. terhességi héten a magzat már sokkal életerősebb és nagyon aktív. Izmait erősítő különböző "tornagyakorlatok" által, kezeit és lábait erőteljesen mozgatja. A testét borító zsírréteg még mindig elég vékony, a verejtékmirigyek pedig csak most kezdenek kialakulni.

Az orr üregei teljesen ki vannak fejlődve a légzéshez és az ajkak készen állnak a szopizásra. Ezt a reflexet a baba már ebben az időszakban is gyakorolja, szájához közelítve a hüvelykujját.

Ha a baba túl sok folyadékot nyel akkor csuklani vagy köhögni kezd. Ezt a jelenséget te magad is könnyen megérezheted, tompa ütések formájában.

A fizikai fejlődésével párhuzamosan, a magzat egy öntudatos személlyé válik, önálló reakciókkal és érzésekkel. Mimikáját kihasználva egyre több arckifejezést produkál: ráncolja a homlokát, haragosan néz, vagy vidáman elmosolyodik. A következő időszakban az agy azon része, amely a személyiséggel és az intelligenciával társul, sokkal összetettebbé válik.

A magzat növekedésének köszönhetően egyre kevesebb hely jut számára az anyaméhben. Az őt körülvevő magzatvíznek hőszabályzó szerepe van, továbbá ez biztosít számára védelmet a külső mechanikai hatásokkal és az esetleges fertőzésekkel szemben. Oxigén és élelem szempontjából továbbra is teljes mértékben tőled függ, a bomlási termékek pedig a méhlepényen keresztül távoznak. Mindezek ellenére a baba viselkedése már nagyon hasonlít egy újszülöttére.

Ha a baba ezen a héten jön a világra, túlélési esélyei még csekélyek. Ennek ellenére a modern technika segítségével már élteben lehet tartani az intenzív osztályon. A legnagyobb probléma ebben az esetben, hogy a tüdeje még nincs teljesen kifejlődve, mivel a magzata köldökzsinóron által jut a számára szükséges oxigénhez.

---

Köszönöm szépen, jól érzem magam, s kezdem úgy érezni, hogy lassacskán hozzászokok ezekhez az intenzív mozgolódásokhoz, amit a baba produkál odabent. Többnyire kb. pontosan úgy helyezkedhet el a pocakban, mint ahogy a képen látható, többnyire a hátát, fenekét dugja ki, tehát befelé van fordulva. Valamiért úgy kényelmesebb :) Nekem meg ez egy új tapasztalat és ezt nem lehet megunni, annyira érdekes, ahogy időről-időre változik odabent is a helyzet!
Annyit itt megemlítenék, hogy újabban megint fájdogál főleg a bal oldali méhtartó szalagom, feszül de nagyon, igyekszik nyúlni, hogy a pocak szépen növekedhessen. Ez a fájdalom az elején sokszor jelen volt, majd csak időnként bukkant fel, most pedig újra általánossá vált. A pláne az dologban, hogy ha (az ajánlott) bal oldalamra fekszem, akkor a KisManó gyakorta egy jól irányzott mozdulattal pont ott talál el, ahol nem kéne, szóval vagy ugrok egyet vagy felszisszenek az éjszaka közepén, mert nem túl kellemes érzés, valljuk be! :) Túlélhető persze, de ez volt jellemző a hétre, ezért megemlítettem.

Ezen a héten íra nagykönyv kicsit bővebben a súlygyarapodásról, amitől -be kell vallanom- nagyon féltem, amikor még csak arra gondoltam régen, hogy milyen leszek, ha állapotos leszek. Tekintve, hogy elég gyorsan tudok hízni, ha "akarok", ezért szinte biztos voltam benne, hogy amint pozitívat tesztelek, másnapra megdagadok, mint a lufi :) Na jó, kicsit túlzok, de életem során előfordult már párszor, hogy nagyétvágyú korszakomat éltem, ami rövid idő alatt meg is látszott rajtam. Különösebben elhízott soha nem lettem, de azért volt rajtam párna, na. Állítólag olyan egészséges mértékben, de mikor elégedett teljesen egy nő, ha súlyfelesleg van rajta..? 

Nos, ez a probléma az első 5 hónapra nálam megoldódott abból kifolyólag, hogy 4 hónapig nem tudtam rendesen enni... Sőt, ez annál egy kicsit kevesebb is volt szerintem, tehát kb. annyit tudtam bevinni a szervezetbe, amennyi a fekvéshez és a wc-re járkálásokhoz kellett... Emiatt a rólam lepattant kilók segítséget nyújtottak abban, hogy alacsonyabb súllyal haladjak a várandósággomban, mint normál esetben. Ennek valahol örülök, mert perpill még nem tartok ott, hogy bálnának érezném magam és frusztráljon, hogy nincs egy ruha, amit felhúzhatnék, mert mindenben rosszul érzem magam.
Persze ilyenkor nem az az első, hogy az ember szuper formában tartsa magát a 9 hónap alatt, hiszen a legfontosabb szempont, hogy minden tápanyag meglegyen ahhoz, hogy fejlődjön a magzat, mégis ott motoszkál szerintem minden nő fejében. 

Szóval per pillanat fogalmam sincs, hogy hány kiló jött rám, Lac szerint csak a pocakom nőtt, de én azért látom a tükörben, hogy ami lement 4 hónap alatt az most szépen próbálja visszaépíteni magát comb és fenéktájékra :) Ennek Ő csak örül, mert sajnálta, hogy itt-ott megváltozott a testem formája. Na, most visszakerekedünk majd szépen!

A hónap végén megyek a midwife-hoz, valószínűleg ott rá tudok állni majd a mérlegre és kiderül, hány kilónál tartok. Az mindenesetre a gyarapodás bizonyosságát mutatja, hogy a kismama nadrág, amit pár napja szereztem, egy számmal nagyobb, mint amit eddig hordtam. (Oké, kicsit nagy még rám, de így is horható és kényelmes, végre!) Remélem bele fogok férni ebben a normál keretbe, ami 14 kg, de ha nem, akkor sem fogok sírva fakadni, mert tudom, hogy ez a mennyiség nem háj, hanem belső, szükséges és egészséges gyarapodás :)

Szerintem egyébként rendben van ez, ahogy a pocak nő, az ember úgyis egyre súlyosabbnak érzi magát, tehát sok tennivaló ezzel nincs. Én nem vagyok az a nő, aki minden nap a fitneszteremben izzad, mert nem enged magára egy dekát sem. Ami feljön előbb-utóbb majd lemegy, ha eljön az ideje és készen állok rá, hogy leapasszam. Jut eszembe, a jógát meg a pilatest mostanában kicsit ritkábban végzem, amire nem vagyok büszke, de ellensúlyozom a lelkismeretfurdalást azzal, hogy időnként teszünk egy-egy nagyobb és fárasztó sétát Lackóval, ami általában nem sík terepen történik, hanem fel a hegyre (nem a Himalája), szóval van testmozgás, de lehetne még ezen fejleszteni... Az ilyenkor jelentkező izomláz is azt hiszem erre utalhat :)

Hogy is állunk a névkérdéssel?

Jelentem, nekiálltunk gondolkodni ezen. Van egy könyvem, amolyan itteni utónévkönyv, klasszikus nevekkel, azokat szépen átböngésztem és kiírtam néhány fiú és több lánynevet. Ezek a nevek "idevalósiak", de vannak köztük olyanok, amik univerzálisak és a magyaroknál is megállja a helyét. Nem vagyunk egyszerű helyzetben, mert ugyebár a baba ide fog születni és egy darabig itt is fog élni, tehát itteni emberekkel, gyerekkel fog találkozni. A szülei, a családja magyarok, tehát valamilyen szinten elvárás, hogy normális magyar neve legyen... Namost ilyenkor szokott Lac felszólalni, hogy sem az, hogy milyen országban, sem az, hogy melyik családtagnak mi tetszik nem lesz mérvadó, hanem ez a kettőnk dolga, mi döntjük el, mert a mi gyerekünk és ez így van rendjén. Nekünk tetszen, a többieknek lehet véleménye, akár itteni, akár otthoni, de az elsőszámú szempont, hogy mi békében legyünk vele, ugye? :)

Na, drágáim, mára ennyi lesz, mert megérkezett az Emberkém és kizökkentett a mosolygós arcával a nagy írásból, de ha bármi lesz, amit meg szeretnék még osztani még a jövő hét előtt, akkor jelentkezem!

Csatolok egy képet, ma készítettem, bocs a minőségért meg a környezetért, nem bírom a tükrös képeket, de így a legegyszerűbb :)

Így nézünk ki a 26. hét végén. Azért növekszik, ugye? :)

Sziasztok!